Harcos hölgyek, harcosok hölgyei Magyar királynék és nagyasszonyok 6.

Magyar királynék és nagyasszonyok 6.

Sorsdöntő időkben, a török korban számos olyan nő volt, akinek kiélezett, rendkívüli helyzetekben kellett helytállnia. Akár a csaták férfivilágában vagy a csataterek közelében.

Tudjuk persze, hogy rajtuk kívül számos lány, asszony volt a háborúk idején is azok elszenvedője, sokszor kénytelen, néha önként vállalt részese.

Kötetünkben szó lesz egy olyan asszonyról, aki maga ment férje oldalán a harcmezőre, és mindjárt jelentős tettet is vitt végbe: megmentette az akkori uralkodó, Zsigmond császár és király életét! Ez annak a kornak a gondolkodása szerint mindennél fontosabb volt – még magánál a győzelemnél is fontosabb.

A mohácsi tragédia idején is belekeveredtek nők a harcokba – igaz, nem éppen önszántukból. Kanizsai Dorottya például, akire az a szomorú kötelesség hárult, hogy eltemettesse a csatatér áldozatait, vagy Dobozy Mihályné, aki maga kérte a férjét: ölje meg őt, nehogy élve kerüljön az őket üldöző törökök kezére…

„Nemzeti legendáriumunk” egyik alapvetése Eger várának 1552-es sikeres védelme a hatalmas túlerőben lévő törökök ostromával szemben. Hasonló diadalokban oly szegény históriánkban üdítő ritkaságnak számít az ilyesmi.

Ebben az ostromban – ez is közhelyszámba megy – részt vettek nők, nem is kevesen. De kik voltak ők? Élt-e Dobó Katica, Dobó István húga? Viaskodott-e Bornemissza Gergelyné Cecey Éva Jumurdzsákkal (vagy mással) az egri vár fokán, ahogyan azt az Egri csillagokban olvashatjuk? Ez is ki fog derülni kötetünkből.

Pillantást vetünk aztán még néhány híres asszonyra, akik e kor harcosainak, magyar hadvezéreknek, várkapitányoknak voltak a feleségei, leányai. Mint Kinizsi Pálné Magyar Benigna, akiről a történelem azt jegyezte föl, hogy idősebb korában férjgyilkos lett.

De megjelenik a kötetben Balassi Bálint, a végvári vitéz és első, magyar nyelven író nagy költő is, akinek mind a felesége, mind a szerelme egy-egy hős várkapitány lánya volt...

Írjon véleményt a termékről