Igazi kultúrtörténeti csemegét tart kezében az olvasó. A szerző valamikor az 1400-as években született, az 1500-as évek elején már ferences tartományi főnök volt. 1514-ben zarándokolt a Szentföldre, 1517-ben tért vissza. Útjáról Compendiosa quaedam; nec minus lectu iocunda descriptio urbis Hierusalem (Bécs, 1518) című munkájában számolt be - ő volt tehát az első útleírás szerzője a magyar irodalomban.
Pécsváradi Gáborról, az obszerváns ferencesek tartományfőnökéről, 1514-ben a rend Króniká-ja fontos adatot közöl: „Mindenszentek ünnepe táján... Pécsváradi Gábor atya, a magyar rendtartomány korábbi elöljáró vikáriusa maga mellé vette társnak Pásztói János fölszentelt pap testvért, és a tisztelendő Generális Atya írásos engedelmével a provinciából eltávozván Jeruzsálembe ment."
Bánffy János királyi főpohárnokmester és testvére, Bánffy Jakab anyagi támogatása kellett ahhoz, hogy a két ferences szerzetes gond nélkül megtehesse a hosszú szárazföldi és vízi utat, és harminchárom hónapig tartózkodhasson a Szentföldön.Pécsváradi Gábor úti beszámolójának, itinerariumának megvoltak az ókori és középkori előzményei.
A hazai útleíráshagyomány István király koráig vezethető vissza. Az országon áthaladó Jeruzsálemig vezető zarándok utakról vannak adataink. A középkori útleírások között nem egy olyat találunk, amely Pécsváradi művének mintájául szolgálhatott. Bár ismerjük ezeket az előzményeket, Pécsváradi Gábor útleírását páratlanul fontos és értékes dokumentumként kell olvasnunk.
Írásának egyik legnagyobb értéke az, hogy a személyes élmény ihletettségével fogalmaz, hogy minden meglátogatott városról és fölkeresett zarándokhelyről, valamennyi bibliai tájról az ott járt utazó érzelmi telítettségével, az élmény újdonságának frisseségével tud beszámolni. Leírása így válik bibliai történetek fölidézése mellett színes és izgalmas olvasmánnyá, hiszen a szentek élete egy-egy eseményének fölelevenítése mellett az ott élő zarándokok mindennapjáról is érdekfeszítően tud mesélni, az utazás körülményei éppoly fontosak számára, mint az éppen zajló események: a török veszély.Pécsváradi Gábor latin nyelvű útleírása valószínűleg 1519-ben jelenhetett meg Bécsben
TARTALOM
Pécsváradi Gábor és műve / Holl Béla 5
Jeruzsálem városának rövid és olvasásra kellemes leírása 49
E művecske elöljáró beszéde kezdetik 51
Első része kezdetik e művecskének 59
Jeruzsálem szent városáról, amely az emberlakta földkerekség közepén helyezkedik el 59
A Szent Sír templomáról 64
A Kálvária hegyéről 68
Az Úrnak szent sírjáról 71
A Boldogságos Szűz Mária kápolnájáról 82
Szent Ilona kápolnájáról 85
Krisztus börtönéről 87
Szent Veronika házáról és az Üdvözítő képmásáról 90
Arról a helyről, ahol Krisztus a kereszttel elesett, és a fájdalmas anya félholtan elájult 91
Pilátus és Heródes házáról 92
Szent Anna templomáról 93
A Boldogságos Szűz templomáról avagy iskolájáról 95
A Siloe taváról 97
Hakeldama, a zarándokok temetkezőhelye 98
Salamon templomáról 99
Szűz Mária sírja a Jozafát völgyében 103
Krisztus imádságának helye, ahol háromszor könyörgött, és vérrel verítékezett 105
A Kidron patakáról 107
Arról a helyről, ahol az Úr Jeruzsálemet siratta 108
Az Aranykapuról 108
Jézus elfogatásának helyéről 110
Szent Pelágiáról 112
Az Olajfák legszentebb hegyéről 116
Betfagéről 118
Betániáról 119
A Jordán folyóról 123
A Quarentana hegyéről 124
A Holt-tengerről 125
Szent Szába apát monostoráról 127
Második része kezdetik e művecskének 131
Kaifás és Annás főpapok házáról 132
A Sion hegyéről avagy az utolsó vacsora színhelyéről, ahol az Úr az utolsó vacsorát szerzette 134
Arról a helyről, ahol a Boldogasszony lelkét visszaadták fiának 138
A ferencesek Sion-hegyi szállásáról avagy az utolsó vacsora terméről 139
Arról a helyről, ahol a csillag a három bölcsnek Jeruzsálem mellet megjelent 141
Betlehemnek szent városáról 142
A kegyelemmel teljes betlehemi kápolnáról, amelyet a Boldogságos Szűz kápolnájának neveznek 144
A Krisztus posztójáról, amelybe a Szűzanya őt becsavarta 148
Az Aprószentek kápolnájáról 150
Szent Jeromos kápolnájáról és sírjáról 152
A Boldogságos Szűz Mária grottájáról avagy kriptájáról 154
Szent Pauláról és Eustochiumról 157
A Hebronról 159
Egyiptomnak Kairó nevű nagy városáról 161
A Boldogságos Szűz Mária egyiptomi forrásáról 164
Egy csodálatra méltó monostorról 167
A Sinai-hegyről 168
Indiáról 172
Harmadik rész 177
Egyiptomi Máriáról 177
János evangélistáról 180
Keresztelő Jánosról 180
A szent keresztnek fájáról 185
Emmauszról 186
Ráma avagy Ramula 188
Zaph avagy Jaffa a tenger partján 191
Negyedik rész 193
Az első szent hely: Byr 193
Szichár 194
Szebaszte városáról 195
Galilea tartományáról 196
A Tábor hegyéről 198
A Galileai-tengerről 200
Örményországról 201
Názáret szent városáról 202
A nagy csodáról 207
Szent Lázár püspök és vértanú legendája 218
Jegyzetek
Források és irodalom 223
Szövegmagyarázatok 227
Névmagyarázatok 243
A szentírási könyvek rövidítése 265