Kék, mint a jazz (Vallás nélküli gondolatok a keresztény lelkiségről)
Miller úgy bánik a szavakkal, akár a zenész a hangszerével, gyönyörű, felemelő, szívet melengető szólót improvizál. Önéletrajzi esszéiben brutális őszinteséggel, és nemcsak másokon de önmagán is nevetni tudó humorral ír az életről, szeretetről, hitről, barátságról. Őszinte, szenvedélyes, nyers és igaz.