A tanulmánykötet a székelyföldi oktatás kihívásait tárja elénk, néha közelebbről, kifejezetten csak székelyföldi kontextusban, néha távolabbról, a romániai magyar és/vagy határon túli magyar oktatási szempontrendszer felől elemezve a kérdéseket.
A szerző azt vizsgálja, hogy
• mennyire tekinthető sikeresnek vagy hátrányosnak a székelyföldi oktatás;
• mekkora iskolázottsági és oktatási egyenlőtlenségek léteznek;
• mennyire eredményesek a székelyföldi diákok az országos és a nemzetközi megmérettetéseken;
• ki, hogyan viszonyul a minőség kérdéséhez a székelyföldi oktatásban;
• milyen mértékben vannak esélyei egy romániai többségi–kisebbségi konszenzusos felsőoktatás-politika megvalósulásának az európai keretrendszerben;
• hogyan zajlanak az egyes oktatási reformok, milyen mintákat követnek, mennyire követik a világtrendeket, mennyire megalapozottak, kidolgozottak, hogyan kommunikálják őket; milyen mértékben mérik és értékelik, illetve milyen mértékben korrigálják azokat;
• hogyan hatnak egyes reformok – mint például az előkészítő csoportok reformja az oktatásban érintettekre;
• milyen lehetőségük van a reformok „elszenvedőinek” az érdekérvényesítésre, milyen megküzdési stratégiákkal próbálnak lépést tartani a változásokkal és mennyire sikeresek ebben.
A kötet összefoglalja a szerzőnek a romániai magyar oktatással, azon belül is hangsúlyosabban a székelyföldi oktatási kérdésekkel foglalkozó különböző időben, helyen és kontextusban megjelent tanulmányait. Az írásokban neveléstudományi, szociológiai, oktatáspolitikai és stratégiai megközelítések mellett változásmenedzsment és oktatás-gazdaságtani megközelítésekkel találkozunk.