"Ezt szeretem, azt nem szeretem,...ez aranyos, az meg csúf, ettől félek, azt meg szívesen simogatnám egész nap." Sok gyermek és felnőtt gondolkodik így az állatokról. Pedig, aki igazán érdeklődik utánuk, aki kíváncsian figyeli őket, az hamar rájön, hogy mindnyájan hasonlóan érdekesek és csodálatra méltóak. Az egyik azért, mert mindig mosolyra áll a szája, a másik azért, mert láb nélkül is fürgébben mozog nálunk, a harmadik azért, mert kötélmászásban nincs nála ügyesebb kerek e világon, a negyedik azért, mert sötétben is jobban lát, mint mi verőfényes napsütésben... Szerintem Te is tudnád folytatni a sort, vagy nem ...!? Olvasd el, hallgasd meg a "nemszeretem" állatokról szóló meséket és rájössz, hogy milyen igaza volt annak, aki azt mondta: ha megismered megszereted, ha megszeretted vigyázol is rá. Bizony sok-sok állatnak van erre szüksége mostanság. Hiszen mi emberek egyre többen leszünk, s észre sem vesszük szapora sietségünkben, hogy élőlénytársainknak milyen nagy szüksége van a mi szeretetünkre, odafigyelésünkre.