Jubileumi számához érkezett az 1991 óta megjelenő negyedéves kulturális folyóirat. A jeles alkalomra terjedelmileg duplaszám készült, a 163 számozott oldalnyi lap – a szokásostól eltérően – a vastagság miatt kis gerincet is kapott.
A tartalom a megszokott felosztás szerint rendeződött. Az első összeállítás a Szlovák díszvendégség címet kapta, széppróza, költészet és esszé a XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei díszvendége, Szlovákia tiszteletére. Szintén a könyvfesztiválhoz kapcsolódik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára meghívott 18 alkotó egy-egy írása. Az Európai téridőutazás című rész – a közelmúltra is visszatekintve – interjúk, esszék és szépirodalom gazdag anyagával mutatja be számos európai (köztük több magyar) író gondolatait, érzéseit, véleményét életről, társadalomról. A Kommentárok, viták rovatban három tanulmány ismét a szlovák irodalommal foglalkozik; a Philippe Descola francia etnológussal készített interjú a természet és a kultúra összefüggéseit járja körül, többek közt az Amazonas vidékén élő őslakosok körében szerzett tapasztalatai nyomán; Jürgen Habermas a modernitásról folytatott filozófiai diskurzusról szól; a cseh Martin C. Putna az orosz birodalom peremvidékének kultúrtörténetéről ír. A Tudósítások rovat szubjektív módon, emlékekből, benyomásokból villant fel egy-egy jellemző meglátást, társadalom- és önjellemzést.
A Lettre-arc+kép rovat Jaro Varga szlovák művésszel ismertet meg bennünket; a lap további igényes képanyaga számos fotó- és képzőművészeti alkotást tartalmaz.
Jubileum és búcsúzás? Karádi Éva, a Magyar Lettre Internationale felelős szerkesztője nemrég úgy nyilatkozott, hogy a 100. szám után nem lesz folytatás, a lap megszűnik.