Gaius Petronius Arbiter nevét szinte már el is felejtette a világ, amikor 1896-ban a híres lengyel író, Henryk Sienkiewicz a „Quo vadis?" című regényének egyik főszereplőjévé tette. Nero császár korában ő volt az „arbiter elegantiae", az elegancia mestere, a „jobb körök" divatdiktátora, mindenki igyekezett követni öltözködését, viselkedését. Szellemes szatíráinak nem akadt párja. A Satyricont már a kortársak is Petronius fő művének tartották – ránk már csak nagyon töredékesen maradt. Így is tudjuk, hogy e kalandregény „hősei" Róma alvilágából valók: iszank, lopnak, csalnak, szeretkeznek. Petronius nagyon gúnyos korképet ad az akkori felfuvalkodott újgazdagok világáról (Trimalchio lakomája). Az antik prózairodalom egyik legérdekesebb és legértékesebb darabját Csehy Zoltán hexameterekben magyarította.