A Móra Kiadó nagy sikerű „túlélő” sorozata különböző élethelyzetek jobb megéléséhez ad ötleteket. A könyvek felépítése a következő: a fejezetek címeként jelenik meg egy adott probléma, például "Nagyon félénk vagyok, vagy Időnként szeretnék mindent összetörni!". A cím után egy-másfél oldalon kibontják a szerzők, hogy mit is jelent a probléma (az első problémánál maradva, leírják, hogy mik manapság a társadalmi elvárások, és milyen más értékeket fedezhetünk fel magunkban, ha mi nem tartozunk a harsány típusba). A szöveget Jacques Azam karikatúraszerű rajzai egészítik ki. Majd 2-3 "jegyzetlapocskát kapunk": a mit szólsz ehhez és ehhez kérdések után tippeket olvashatunk rajtuk:
"A nehéz pilanatok mindig az órák közti szünetek, amikor spontán csoportok szerveződnek, hogy megvitassanak minden fontos és kevébé fontos kérdést. Próbálj meg bekerülni egy olyan csoportba, amelynek vannak szabályai, például egy színjátszó körbe. "
A könyv nagyobb betűkkel írt, könnyen átlátható tagolású, a válaszokat gyorsan meg lehet találni kérdéseinkre.
Ajánlott életkor: 10 év felett, de érdemes szülőként is elolvasni, segíthet a gyerekeink mélyebb megismerésében.
Fülszöveg:
Arról, hogy milyen nehéz egy kamaszodó gyereket elviselni, bizonyára minden felnőttnek van tapasztalata. Arra azonban, hogy milyen nehéz kamaszodó gyereknek lenni, már nem biztos, hogy mindenki emlékszik.
A gyerekkorból épp hogy csak kinövő általános iskolás lányoknak és fiúknak, (de nem a középiskolás kamaszoknak) szól ez a könyv, amelyben megjelennek hétköznapi apróságok és egész életre kiható súlyos gondok is, amelyekről nehéz beszélni. Nehéz felnőttnek és gyereknek egyaránt. Egy könyv azonban személytelenül is fogódzót tud adni ahhoz, hogy a kamaszodó lányok és fiúk fajsúlyuknak megfelelően tudják kezelni a velük történő eseményeket, s hogy a kamaszkor nagy buktatóit kikerülhessék.
Képtelen vagyok beszélgetni a lányokkal. Nem bírok felállni a gép mellől. Az anyámtól néha a plafonon vagyok. Nem szeretem a sportot. Torkig vagyok azzal, hogy a lányok mindig mindent jobban csinálnak. Tele vagyok pattanásokkal. Szeretem, de nem merem megmondani neki. Az egyetlen lány, aki tetszik nekem, rám se néz. Azt mondják, nem bírok megmaradni a fenekemen...
Szeretnél néha mindent összetörni? Senkinek érzed magad mások mellett? Minden haverodnak van már barátnője, csak neked nincs? Meg vagy győződve arról, hogy a szüleid lányt szerettek volna?
Eddig úgy gondoltad, jobb, ha ezeket a kérdéseket megtartod magadnak. Ez hiba volt! Minden barátod szembesül ezekkel a kérdésekkel, csak nem mernek beszélni róluk. Nem csak a lányoknak vannak gondjaik...
Ez a könyv ötleteket ad ahhoz, hogyan oldd meg kisebb-nagyobb kamaszkori problémáidat. Nézz szembe velük!
Ötletek ahhoz, hogyan érezze jól magát egy kamaszfiú a bőrében.
A pszichológus és kutató pszichiáter Jacques Arènes, valamint az újságíró Bernadette Costa-Prades sok-sok kamaszfiút hallgatott végig. Ezekből a beszélgetésekből összegyűjtötték azokat a problémákat, amelyek a kamaszok legbelső titkairól árulkodnak. Ebben a könyvben ezekről a problémákról írnak, és tanácsokat adnak, a kamaszfiúk miként nézzenek szembe velük.
Előszó
„Nicsak, egy könyv a fiúkról!", mondod magadban, amikor meglátod a címlapját... Igazad van. Nem borítanak el könyvhegyek, amelyek rólatok szólnának. A felnőttek hajlamosak azt gondolni, hogy a fiúkat csakis a foci érdekli, meg persze a számítógépes játékok. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy bennetek legalább annyi kérdés fogalmazódik meg, mint a lányokban. Csak ti ezekről ritkábban beszéltek.
Fogadjunk, hogy a következő oldalakon jobbnál jobb válaszokat találsz majd a kisebb-nagyobb problémáidra! Miért ne vetnéd bele magad azonnal a kötet olvasásába, hogy aztán le se tedd az utolsó oldalig?
– Mert nem akarsz pattanásos maradni, hanem igenis jóképűnek akarsz látszani. Vagyis jól akarod érezni magad a bőrödben.
– Mert folyton azon töprengsz, hogy miként működnek a lányok, ezek a gyagyás őrültek, akik annyira különböznek tőled.
– Mert szerelmes vagy Juliba, aki úgy tesz, mintha Bencét szeretné, de közben mégis téged szeret.
– Mert időnként kételkedsz még önmagadban is, és azon tipródsz, hogy miként válhatnál férfivá.
– Mert magányosnak érzed magad, ha nem vagy oda a fociért.
–Mert az anyád túlságosan a sarkadban van, az apádat pedig túl keveset látod...
Tartalomjegyzék
Előszó
Sírhat-e egy fiú?
Kettesben élünk az anyámmal – nagyon nehéz
Sosem ismertem az apámat
Nem szeretem a sportot
Szexuális dolgokat csináltam egy felnőttel
Időnként szeretnék mindent összetörni!
Egy lány folyton rám tapad
Az egyetlen lány, aki tetszik nekem, rám se néz
Minden haveromnak van már nője, csak nekem nincs
Még mindig félek a sötétben
Nem bírok felállni a gép mellől
A szüleim inkább lányt szerettek volna
Időnként még bepisilek éjjel
Izzadok – de ciki!
Tele vagyok pattanásokkal!
Azt mondják, nem bírok megmaradni a fenekemen
Nem tudom szavakba önteni a gondolataimat
Nagyon félénk vagyok
Simogatom a péniszemet
Túl kicsi a fütyim
Megnéztem egy pornófilmet
Az anyámtól néha a plafonon vagyok!
Az apámat nem érdekli, mit csinálok!
Szívesen vagyok a lányokkal – melegnek tartanak a fiúk
Töpörtyűnek érzem magamat mások mellett
Torkig vagyok azzal, hogy a lányok mindig mindent jobban csinálnak
Csak lánytestvéreim vannak – nem egy leányálom!
Már többször rágyújtottam, és félek, hogy nem tudok majd leszokni
Képtelen vagyok beszélgetni a lányokkal
A nagyobbak rávettek valami disznóságra
A fiúkhoz vonzódom
Szerelmes vagyok a legjobb barátnőmbe, de nem merem neki megmondani
Az olvasó jegyzetei