A hazai zsidó oktatásügy történetének kutatásában ez idáig a 19.század közepétől a II. világháborúig terjedő időszak kapott elsősorban figyelmet, az ezt megelőző korszak lényegesen elhanyagoltabb. Jelen munka az 1780 és 1850 közötti időszak alapfokú zsidó oktatásának bemutatására vállalkozik, középpontba az oktatás részleges modernizációjának társadalomtörténetbe ágyazott folyamatát állítva. Kitekintésként, illetve viszonyítási pontként felvázolja a hagyományos zsidó oktatás különböző formáit, illetve a zsidó felvilágosodás oktatási programját. Külön fejezet foglalkozik II. József korszakának nyilvános zsidó iskoláival, majd két további időrendi fejezet mutatja be a nyilvános iskolahálózat későbbi történetét. Önálló egységekben tárgyalják ugyanennek a korszaknak más, sokkal kevésbé feltárt aspektusait: a nem nyilvános formák (héder, talmud-tóra, házitanító) átalakulását, az ortodoxia sajátos törekvéseit, illetve a felekezeti kereteken kívüli iskoláztatás funkcióját, jellemzőit. Források tekintetében a hagyományos oktatástörténeti és a jellegzetesen judaisztikai forrásokat egyaránt bevon a vizsgálatba. Kiemelten fontosnak tartja a témával kapcsolatos héber nyelvű, illetve héber betűs (jiddis vagy német) források feltárását (tankönyvek, gyermekirodalom, memoárirodalom, korabeli periodikák, responsum-irodalom, homiletika). A tankönyvek tartalmi elemzésére vállalkozó fejezet a nemzetközi szakirodalom irányvonalán haladva a magyarországi zsidó oktatástörténetből teljességgel hiányzó kutatási irányt nyit meg. Épp ezért a vizsgálat tárgyává tehető tankönyvek azonosítása, gyűjteményük összeállítása önmagában is feladatot jelentett.
Bányai Viktória 1971-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte történelem és hebraisztika szakokon. 1995-ben felvételt nyert az ELTE BTK történettudományi doktori iskolájának művelődéstörténeti alprogramjára. Kiemelkedő tudományos színvonalú disszertációját 2001 októberében védte meg. 1995 óta a Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportjának munkatársa, kutatási területe a kora újkori és újkori magyarországi zsidó történelem és művelődéstörténet. Tanít az ELTE BTK Hebraisztika szakán. Jelenleg (2004) OTKA posztdoktori ösztöndíjas, ennek keretében Magyarország és a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó 18.századi héber források feltárását, fordítását végzi.