Mi történik a művel azután, hogy megalkották? Létezési módjától elválaszthatatlan, hogy mindig új összefüggésrendszerbe kerül, s ezáltal megváltozik.
Az is érdekelheti az utókort, hogyan olvastak egy könyvet a kortársak, akik még önállóan dönthettek, kevéssé vagy egyáltalán nem hatott rájuk másoknak a véleménye.
Egy nagyon korai értelmezésről olyan kézirat tájékoztat, amely röviddel azután készült, hogy Széchenyi István közreadta legismertebb munkáját.
Ezután négy szöveg írói alkotások hatástörténetéről ad számot. Közülük három azt mérlegeli, hogyan közelítették meg különböző értekezők ugyanazokat a műveket, a negyedik pedig arra irányítja a figyelmet, miként olvassa el és írja újra a későbbi szerző munkája elődjének könyvét. Mennyiben alkotó tevékenység az értelmezés, és milyen hátrányokkal járhat a kisajátítás? Ezzel a kérdéssel foglalkozik két fejtegetés, majd arról esik szó, segítheti-e a műfaj azonosítása a megértést.
A továbbiakban az egyik nyelvről a másikra fordítás, végül az átjárás szöveg és (mozgó)kép, zene és irodalom között a vizsgálódások tárgya.
A kötet részei közül a legkorábbit 1978-ban adták ki. Többségük az elmúlt egy-két évben készült, sőt, némelyikük most jelenik meg először. Akad köztük olyan is, amely eredetileg angolul készült, és ezen a nyelven került nyilvánosságra. Mint e sorozat korábbi köteteiben, ezúttal is többé-kevésbé átdolgozott alakban jelennek meg a korábbi szövegek. Az eszmefuttatásokhoz két beszélgetés is társul, Joseph Kosuth képzőművésszel és Kocsi Zoltánnal.