Galgóczi Krisztina új könyvében a századfordulós dráma négy nőalakjának összehasonlítását kísérli meg, négy különböző, de egyaránt jelentős korabeli dráma (Ibsen, Wilde, Wedekind és Hofmannsthal műveiről van szó) alapos és pontos elemzésével. "Mi bennük a közös? Titokzatosak, kiismerhetetlenek, és különös befolyással rendelkeznek környezetük fölött. Tudnak valamit, amit mások nem. Nem lehet őket figyelmen kívül hagyni.... A démonikus kifejezést találtam a legpontosabbnak rájuk nézve, a szó nem középkori, hanem antik görög értelmében, melyben a démoni az emberi és az isteni közötti minőséget jelöl, előjeltől függetlenül."
A szerző könyvének erőssége, hogy komoly szakmai felkészültséggel, ám ugyanakkor folyamatosan kérdezve és új nézőpontokkal gazdagítva a téma szakirodalmát, nemcsak utánajár, hanem új utakat is teremt a drámák nőalakjainak. A Hedda, Salome, Lulu és Elektra alakjainak vizsgálata során a szerző széles körű kritikai látásmóddal az önmagába záruló kör képét felhasználva mutatja be a kor női identitásának váltakozásait. Galgóczi dramaturgiai és színikritikusi tapasztalata ízlésében és igényességében mutatkozik meg ebben a könyvben. A kötet új dimenzióit a szerző pszichológiai és filozófiai műveltsége, és ennek tudatos és következetes használata adja.