Az általános talajtan biológiai alapjai

A talajtan tudományának elsődleges feladata a sokrétűen összetett és spontán módon koordinált fizikokémiai, biokémiai és biológiai talajanyagcsere molekuláris szintű feltárása és bemutatása. E talajanyagcsere, a termesztett növények vagy a természetes növénytakaró gyökérrendszereinek anyagcseréjével, számtalan anyag- és energiaáram útvonalain át szorosan egységesülve, a talaj termékenységét határozza meg. A talajtan, megkülönböztetett figyelemmel, éppen ezt a talaj- növény kometabolizmust kutatja. Szabó István Mihály immár harmadik kiadásban megjelenő nívódíjas műve a klasszikus talajtani és talajbiológiai diszciplínákat egységükben tárgyalja. Az akadémikus szerző tehát e széles témakör információanyagát egységes tantárggyá egybeépítve, a még lehetséges mértékben tömörítve foglalja egybe. A kötet elsősorban egyetemi tankönyv, de mint szakkönyv a hazai agrárszakma és a nagyközönség érdeklődésére is.
TARTALOM
Előszó 5
Tartalom 7
I. fejezet: A talaj mint anyag- és energiaforgalmi rendszer 11
1. Mi a talaj? A talaj fogalma rendszerelméleti megközelítésben 11
2. A talajrendszer élettelen alrendszere 13
3. A talajrendszer biológiai alrendszere 14
4. A talaj mint kibernetikai rendszer 18
5. Az egységes talajanyagcsere 22
6. A talajegyed (talajtest) fogalma 23
7. A pedon 26

II. fejezet: A talajok biológiailag ellenőrzött és spontán biokémiai folyamatai 29
1. Biológiailag ellenőrzött és ellenőrizetlen biokémiai aktivitások 29
2. A talajokban tevékenykedő élő szervezetek anyagcseretípusai 31
3. A talajok oxigénelnyelése 37
4. A levegőtlen talajokban kibontakozó anaerob légzés 44
5. Fermentációs folyamatok és végtermékeik 47
6. Metántermelés és metánoxidálás 53
7. Szén-dioxid-termelés és -megkötés 55
8. A talajlégzés 56
9. A kémiai elemek mobilizálása és immobilizálása 59
10. Izotópdiszkrimináció 63
11. Sejtanyag-bioszintézis 63
12. A korhadás 64
13. A rothadás 65
14. A légköri nitrogén megkötése 65
15. Az ammonifikáció 75
16. A nitrifikáció 78
17. A denitrifikáció 82
18. A kén-hidrogén-termelés 87
19. A redukált kénvegyületek oxidációja 87
20. Szulfátredukció 91
21. A vas és a mangán oxidációja és redukciója 95
22. A toxikus elemek vándorlása a talajban 97
23. A fémek korróziója a talajokban 98
24. Kooxidáció 100
25. A mérgező anyagok lebontása, illetve hatástalanítása 100
26. Mérgező anyagok bioszintézise a talajokban 110
27. Cellulózbontás 112
28. Ligninbontás 114
29. Műanyagok lebontása a talajokban 117
30. A humuszanyagok szintézisének kiinduló vegyületei 119
31. A biokémiai humifikáció 121
32. Szerves és szervetlen katalizátorok közreműködése a humuszszintézisben l 26
33. A humuszpolimerek általános jellemzése 126
34. A szabad enzimek eredete a talajban 135
35. A szabad enzimek sorsa a talajban 137
36. A talajokból kimutatható enzimaktivitások 140
37. A talajenzimek aktivitását befolyásoló tényezők 142
38. A közösségi anyagcsere 144
39. A közösségi anyagcsere mint a talajanyagcsere integráns eleme 144

III. fejezet: A növény és a termőtalaj anyagforgalmi egysége 147
1. A magasabb rendű növényi szervezet 147
2. A gyökerek anatómiája 148
3. A gyökerek vízfelvétele 152
4. A gyökerek ion-, illetve tápelemfelvétele 157
5. A növények számára nélkülözhetetlen tápelemek 160
6. Szervetlen vegyületek és toxikus elemek felhalmozódása a növényi szövetekben 166
7. A rizoszféra és a rizoplán fogalma 169
8. A gyökérváladékok kémiai összetétele 172
9. A gyökerek váladékaikkal sajátos mikrof lórát szelektálnak 174
10. A gyökérmikroflóra biokémiai aktivitása 179
11. A gyökérmikroflóra tagjai egymást és a növényt anyagcseretermékeikkel befolyásolják 180
12. A levéltrágyázás még a gyökérmikroflórát is befolyásolja 183
13. A magvak és a palánták bakterizációjának kedvező hatása 184
14. A gyökérzóna vasforgalmának befolyásolása baktériumoltással 189
15. A növények föld feletti részeinek baktériumflórája és ennek szerepe a növény és a talaj közötti anyagcserében 190
16. Miként hoznak létre a nitrogénkötő Rhizobiumok a pillangósok gyökerein gümőket? 193
17. A Rhizobium-sejtek és pillangós gazdanövényeik közötti specifikus kölcsönhatások 196
18. A hüvelyes-Wi/zob/um együttélés genetikai problémái 202
19. A növények társulása gyökérszimbionta gombákkal (mikorrhiza) 205
20. A növények egymásra gyakorolt károsító hatásáról (allelopátia) 211
21. A növényi anyagcsere módosulása a levegőtlenné váló (anaerob) talajban 215
22. A talajok növényi kórokozókat elhárító kapacitása 220
23. A növény és a talaj anyagcseréjének egysége 223

IV. fejezet: A talajképződés és ennek kiinduló nyersanyagai. Talajfejlődés és talajevolúció 225
1. A talajképződés szerves és szervetlen nyersanyagai 225
2. Az erdei avar 225
3. A holt szerves anyagok fizikai destrukciója és kémiai degradációja 226
4. Az avartakaró életközösségének táplálkozási láncai és populáció dinamikája 227
5. Az avartakaró tömege és lebomlásának sebessége 231
6. Az avar kémiai összetétele 235
7. Az avarfogyasztó állatok táplálékválogatása 235
8. Az avartakaró állatvilágának településviszonyai 239
9. A földigiliszták tevékenysége 245
10. Az avar lebomlása mikroorganizmusok és talajlakó állatok össze hangolt tevékenysége nyomán 252
11. Az avar mikroflórája 258
12. Az anyakőzet és mállástermékei 261
13. A mikroorganizmusok szerepe a kőzetek és ásványok mállásában 265
14. Szerves kelatizáló, illetve komplexképző vegyületek mint a mikroorganizmusok anyagcseretermékei. A kilúgozás és a podzolosodás 269
15. A talajképző folyamatok intenzitásának morfológiai ismérvei. A humuszformák fogalma: a nyershumusz, a moder és a mull 273
16. A talajképződés kémiai transzformációinak nyomon követése mikrokémiai és ásványtani módszerekkel 280
17. Glejesedés: talajképződés anaerob mikroorganizmusok hatására 281
18. A lateritesedés mint a meleg, csapadékos régiók erdei biodinamikájának következménye 283
19. A szikesedés és annak talajmikrobiológiai háttere 285
20. Az istállótrágya és a komposztanyagok részvétele a mezőgazdasági talajok talajképző folyamataiban 293
21. A foszfor ásványainak, szerves és szervetlen vegyületeinek biológiai transzformációja 300
22. Mésztelenedés, kalcifikáció, meszezés 309
23. Talajképződés, talajfejlődés, talajevolúció 313

V. fejezet: A szerkezetképző folyamatok dinamikája. A mikro-és makroszerkezettel társuló funkciók 321
1. Az elemi részecskék 321
2. A szerkezeti elemek hierarchiája 322
3. A víz szerepe a szerkezeti elemek szerveződésében 326
4. Az aggregátumok kötőanyaga 327
5. A talajok szférikus és lineáris szerves kolloidjai mint cementáló anyagok 329
6. Szintetikus lineáris polianionok 333
7. A glikokalix 334
8. A mikroorganizmusok tevékenysége a talajmorzsák mikromiliőiben 337
9. A nátrium szerepe a talajmorzsák destabilizálásában 338
10. Porozitás 339
11. Talajszerkezet. A talajvíz hozzáférhetősége 340
12. Talajszerkezet és légellátás 345
13. A magasabb rendű növények szerepe a szerkezetképzésben 345
14. A talajszelvény felépítése 346

VI. fejezet: A mikroorganizmusok aktivitásának szabályozása talajművelési eljárások, trágyázási és növénytermesztési rendszerek célszerű kombinációival 349
1. A talajművelés mikrobiológiája 349
2. A talajok biodinamikája aktiválásának ellentmondó következményei 355
3. A talajbiodinamika korlátozásának ellentmondó következményei 357
4. A műtrágyák érvényesülésének talajbiológiai feltételei 360
5. Az intenzív tápanyag-utánpótlás pozitív és negatív következményei 365
6. A növénytermesztés rendszereinek eltérő talajbiokémiai-biológiai következményei 366
7. Az ellentmondások feloldásának lehetőségei 367
IRODALOM 369
TÁRGYMUTATÓ 385

Írjon véleményt a termékről