Az áruló (Carnivia-trilógia 3.)

Bizarr dolog, hogy a trilógia – önmagában is teljes – harmadik kötetével kezdtem az olvasást (ráadásul egy velencei nyaralás után). Holttestet találnak a Lido strandján, méghozzá különös ruházatban, mely hozzáértők szerint egy titkos szervezetre utal. Katerina Tapo („Kat”) carabbiniere kapitány kapja meg az ügyet, amit – nagy meglepetésére – hamar kivesznek a kezéből. Természetesen (?) nem hagyja annyiban… Nyomozása során összeesküvésekre és összefonódásokra bukkan: szabadkőművesek, politikusok, bankárok, hátsó szándékú mecénások, a Vatikán bankja, muszlin terroristák, a NATO hadereje, terroristák, zseniális informatikus által teremtett virtuális világ, hackerek és a jelenségek mögött talán megbúvó CIA egyaránt képbe kerülnek. Kat csatákat nyer, de elveszíti szereimét és szembekerül barátnőjével, Hollyval, az amerikai tiszttel. Végül a „nincs egyebünk, csak a törvény” szellemében jár el – tud-e ezzel győzelmet aratni? (Megrendeltem az első két kötetet azóta…)