Az éjnek rémjáró szaka

Búcsú
Néhány ​hónapja arról beszélgettünk Orbán Ottóval, telefonon persze, mert már nehezen járt el otthonról, én meg nem tudom felvonszolni magam a lépcsőn a liftig, szóval azt mondtam, hogy olyan vörösmartys verseket ír mostanában, mármint az öreg Vörösmartyhoz visszanyúló verseket, csak frivolitással, álfrivolitással ellenpontozva. Aztán márciusban elküldte Az éjnek rémjáró szakát, Arany-Hamlet mottóval ugyan, de belerejtve egy utalást az Előszóra: „fűfrizurás tavasz”. Nagy vers, gondoltam, nagy, kétségbeesett és tökéletesre megmunkált búcsúvers. Amikor megköszöntem, azt mondta: – Hagyd májusra, születésnapi ajándékul. – A Holmi májusi számát még postázhattam neki Szigligetre.
Amikor vasárnap kora délután megtelefonálták a brutális hírt, újra elolvastam a verset, az első dal – dal a szenvedésről, dal a halálról, ahogy a régi nagyok csinálták! –, az első dal így végződik: „Jeges lepedőjén szeretkezni hív a két fekete nővér, Szívhalál és Agyhalál.” Szívhalál vitte el, egyetlen perc alatt.
Réz Pál

Írjon véleményt a termékről