Ez a termék a készlet erejéig csomagban is kapható, extra kedvezménnyel! Részletek itt.
Kertész Imre-szótár
Sajátos írói szótárral lepi meg a kortárs irodalom kedvelőit Földényi F. László az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Szótárszerűen ábécérendbe gyűjtötte azokat a fogalmakat, amelyeket Kertész Imre különböző irodalmi műveiben és egyéb megnyilatkozásaiban, önéletrajzi jellegű visszaemlékezéseiben, interjúiban egy olyan mögöttes jelentéstöbblettel használ, amely csakis az egész életműnek, magának a Kertész Imre-jelenségnek a tükrében dekódolható. Az olvasói aktivitást is serkentve, Földényi a szótárak szokásos utalásrendszerét alkalmazza, mintegy hipertextet hozva létre, és arra ösztönözve az olvasót, hogy a Kertész-életmű szövetének kapcsolódási pontjait maga fedezze fel. A Márai-címszó alatt például ezt olvassuk: Kertész túl fiatal volt ahhoz, hogy találkozhasson Máraival. Mégis, 1944 júliusában különös egybeesés történt. Ellenkező oldalon, a folyó irányában, éppen a menetrendszerű helyiérdekű vasút zöld kocsisorának a tetejét láttam még elrohanni a léckerítés pereme fölött. ...Ennek a szerelvénynek az egyik kocsijában - jegyzi meg Földényi -, ott ült Márai Sándor, aki éppen Leányfaluról jött haza Budapestre. Márai 1944-es Naplójában ezt írja erről a júliusi délutánról: Útközben a budakalászi téglagyár mellett megy el a vonat. Hétezer Pest környéki zsidó várja itt, a téglaszárító pajták közt, hogy deportálják őket... Márai tehát leírta azt, amit Köves Gyuri (Kertész Imre) akkor még nem tudott, de amit a majdani író az utólagos tudás birtokában szintén megtesz. Mit jelent mindez? olvasható ugyanott Kertész nyilatkozata. Nehéz megfejteni, akár egy különös csillagállást. Mégis, határozottan érzek benne valami mélységes, mindkettőnktől függetlenné váló értelmet, ami lassan terjedő körben halkan szétsugárzik. A széles nagyközönségnek ajánlható, gondolatébresztő kötet.