A TÖRTÉNÉSZ KOPÁTSY
Kezdjük egy meghökkentő, de igaz kijelentéssel: Kopátsy a világ nagy történészei közül való. Történelmi, gazdaságtörténeti és természettörténeti felfedezéseinek minősége és száma a nagy kreatív gondolkodók sorába emeli. A francia Annales iskola, Braudel, Toynbee, Hobsbawn és a fiatal Liall Ferguson rokona, akik millió tényből, adatból és élő jelenségből vonnak le eredeti következtetéseket, ezzel új irányokat szabnak a történelem öntudatának: a történelemismeretnek. Kopátsy azonban nagy magyar tudós, aki Kőrösi Csoma, Németh László, Hamvas Béla és Karácsony Sándor méltó rokonaként rejtőzködő magyar kincs: mint nyelvünk és ízeink, gondolatai is rejtve maradnak a nagyvilág előtt. A magyar tanya és falu, a magyar politika és gazdaság, a magyar hegyvidék és az Alföld természetrajzából von le általános történeti tanulságokat: de sok más nép is meríthetne találmányaiból, segítő tanácsaiból. Kopátsy szellemi ember és kézműves, szobatudós és vadász, politikával foglalkozó és a politikától magát távol tartó polgár. Egyszerre helyi és globális, európai és közép-európai, múltba merülő és a jövőt fürkésző. Egyedi és megismételhetetlen, mint a többi nagy magyar szellem. Az lesz az igazi szellemi globalizáció, amikor Kopátsy gondolatait forgatják majd a nagy kínai és indiai egyetemeken, szemelgetnek belőlük Bakonybélben és Párizsban egyaránt. Ez is eljön egyszer, addig is értsünk egyet Jókai Annával: Isten áldja Kopátsy Sándort. (Matolcsy György)
A könyvben nem az emberiség történetéről, hanem az emberi faj történetéről van szó. Kopátsy a nagy alapösszefüggésekre figyel és azokat próbálja felvázolni. Három korszakot különböztet meg a faj történetében. A leghosszabb a vadászó-gyűjtögető életmód. Aztán szolgálatunkba hajtottuk a természetet, és elindult a termelés. Ez az osztálytársadalmak kora, mert a termelés és az emberi viselkedés miatt szükségszerű az osztálytársadalom kialakulása. Az ember hajlamos a túlszaporodásra, vagyis hogy úgy sokasodjon, hogy az nincs összhangban a környezettel. Kopátsy szerint az osztálytársadalom definíció szerint meggátolja a túlszaporodást. Enélkül már rég kihalt volna az emberiség, mert a túlszaporodás pusztulást jelent.
A harmadik korszak kapujához most érkeztünk el, illetve az emberiség kb 1/6 része. Bizonyos kondíciók elérésével ugyanis megszűnik a túlszaporodás. A társadalom fenntartja önmagát vagy mérete enyhén csökken. Megszűnik az osztálytársadalom, hiszen nincs már indoka. Minőségi változás előtt állunk, illetve részesei vagyunk.