Bartis Ferenc fiatalon ismerkedett meg a román hatóságok vendégszeretetével és a diktatúra börtöneinek embertelen valóságával. A magyarság összefogását és perspektíváinak felvázolását feladatának tekintő Összmagyar Testület is egy romániai börtönben alakult meg 1953/54-ben. A napjainkban már 33 országban többféle nemzetiségű és felekezetű tagsággal rendelkező szervezet elnöke az elmúlt évtizedekben íródott cikkeiből, műveiből, beszédeiből, leveleiből és költeményeiből állított össze tematikus válogatást.
A szerző műve fejezeteiben nem csupán az összmagyar eszme születésének körülményeiről és indítékairól, a magán- és közösségi élet összefonódásáról vall. Betekintést nyerhetünk a Ceauşescu-korszak történetének momentumaiba, a romániai és a magyarországi politikai élet fejezeteibe, de olvashatunk többek között Tamási Áronról, Wass Albertről, a Terror Házáról, vagy a tömegeket megtévesztő, manipuláló, értékrendszer-romboló, pénz-hatalom-bűzű magyar sajtóról is.
A kötetben olyan érdekességek is helyet kaptak, mint a szerzőnek a kettős állampolgárság témájával kapcsolatos állásfoglalása, vagy az Összmagyar Testület 2003-as felhívása az ENSZ Háborús Törvényszéke, az Európa Tanács, az Európai Parlament és a világ kormányai számára, melyben számos csatolt dokumentumra és elemzésre hivatkozva a trianoni diktátum és a Párizsi Békeszerződés semmissé nyilvánítását követelték. A hazánk és nemzetünk jelenkori állapotainak megítélésében eléggé borúlátó szerző kötetét az Összmagyar Testület alapszabálya és irodalomjegyzék zárja.