Bakfark, Európa lantosa

A Brassóban született Bakfark Bálint (1506 vagy 1507, esetleg 1526 – 1576) erdélyi szász zeneszerző és lantművész élete már eleve kész regény. Szapolyai János udvarában nevelkedett, majd az 1540-es években Franciaországban I. Ferenc király egyik főemberének muzsikusa lett. Majd II. Zsigmond Ágost lengyel király szolgálatába állt, 1550-ben Krakkóban feleségül vett egy litván származású özvegyet. Vilniusban éltek, majd Bakfark beutazta Európát: Poroszországot, Franciaországot, Itáliát. Rövid ideig – koholt vádak miatt – Pozsonyban börtönben is volt. Padovában halt meg, a pestisjárvány áldozataként. Nemcsak kiváló muzsikus volt, de sok zeneművet is szerzett, kizárólag lantra. Művészetét egész Európa elismerte. Lengyelországban ma is él a mondás: „Bakfark után nyúl a lanthoz" – amit azt jelenti, hogy valaki tehetség és szakértelem nélkül fog hozzá valamihez. Gyárfás Endre levélregénye ezt kivételes életutat mutatja be.

Írjon véleményt a termékről