Hagyományszakadás után

Az esszékötet írásainak zöme először a Múlt és jövő folyóiratban jelent meg, ezért témaválasztásában jelentős szerepet játszik a tény, hogy a szerző megfigyeléseit, problémafelvetéseit, az új Múlt és jövő alapítószerkesztőjeként tette meg. Az esszék zöme a nyomasztó emlékekkel terhes folyamat megtisztítására és meghatározására tesz kísérletet: Mit jelent a mai, rendszerváltozás utáni Magyarországon zsidónak lenni? A jó fél évszázada elsüllyedt szellemi talapzatokat, értékeket, mintákat kutatja, az elszakadt szálakat próbálja összekötni, a folytathatóság reményében. Így Scheiber Sándor, Komlós Aladár, Pap Károly, Ámos Imre egyszerre modern, zsidó és egyetemes életművét aktualizálja és ajánlja követésre - a kortársak közül pedig Heller Ágnesét.

A holocaust szellemi pusztításának mértéke után érdemes-e, lehet-e újra meggyökeresíteni a hagyományt? Összekötni a jelenben a múltat és a jövőt? A dilemmára nem kapunk egyértelműen megnyugtató választ.

Kőbányai János az asszimiláció és integráció különböző stratégiáit 150 évre visszamenő mélyfurásokkal mutatja be. Szenvedélyes keresését intellektuális érdeklődés és önlegitimációs bizonyosságkeresés sarkallja – hiszen a kételyekkel, vonzásokkal és választásokkal teli problémadzsungel vérre menően kapcsolatban áll mindazzal, amivel íróként és egy zsidó szellemi műhely vezetőjeként naponta szembesül.

Írjon véleményt a termékről