Szerelmes meseregény
Szécsi Magda roma származású, ezért „szerelmes meseregényei" és meséskötetei is a romákhoz kötődnek. A meséket „menekülésként" választja: a varázslatos, más, jobb világba lép a segítségükkel. Valójában nem is mesét ír: mitológiát teremt, roma mitológiát. A cigányság sorsának kérdése különösen fontos szerepet játszik az írónő műveiben. A Csak vitt a szél című kötetben az aranykor, az ártatlanság kora után következik be a szétszóródás állapota, de felcsillan a szebb holnap reménye is. A jelentől elzárt mitikus korban a tenger mélyén egy „szigeten" szeretetben és gazdagságban éltek a cigányok, mindaddig békességben, amíg a fenti világból egy „fehér homlokú" ezeréves öregember nem érkezett közéjük meghalni. Az ő személye kelt bennük vágyat arra, hogy elhagyják birodalmukat, s megismerkedjenek az idegen világával. Ebben a történetben azért szóródnak szerte a világban a cigányok, mert naivan és jószándékúan közeledtek a „fehér homlokúakhoz", akiket hajt a kapzsiság és az önzés, ezért lemészárolják a tengermélyi sátorvárosból érkezetteket...