Vörösmarty Mihályt nem véletlenül nevezik a nemzet ébresztőjének – nagyívű pályája során meghatározó művekkel gazdagította a magyar irodalmat és neki köszönhetjük „második himnuszunkat”, a Szózatot is. Életműve egyetemes bölcsességek tárháza, melyekből különböző témakörökre bontva mutat be szemelvényeket e kötet.
„De a szabadságot megnyerni még nem annyit tesz, mint bírni is azt…”
(ekultura.hu)
Mire jó egy füveskönyv? A régi korok embere számára természetesen a gyógynövények és a különböző „csodaszerek” felhasználásáról szólhatott: a torokfájás és szemmel verés elmulasztásának, a fiúgyermek foganásának és a hajnövesztésnek, netán fájdalomcsillapítók és szerelmi bájitalok készítésének módjairól. Legkésőbb Márai Sándor óta azonban a füveskönyv nem egyszerűen bölcs tanácsok, sokkal inkább nemes gondolatok, életbölcsességek és filozofikus tanácsok egyvelege, íróink, költőink legszebb gondolatainak foglalata.
„Titka teremtésnek a természetbe merűlt el:
Vizsgáld ezt s jobban értheted egykor amazt.”
A Lazi Kiadó évekkel ezelőtt indította el Füveskönyv sorozatát, amelyben a legjobb magyar és külföldi szerzők nemes gondolatait és filozofikus életreceptjeit tanulmányozhatók kiváló gyűjtésben. Jelent meg könyvecskéje Jane Austennek, Antoine de Saint-Exupérynek, Mark Twainnek, Oscar Wilde-nak. Készült válogatás Buddha és Jézus Krisztus gondolataiból. Kapott könyvecskét Böjte Csaba, Ferenc pápa (kettőt is) és Teréz anya. Született füveskönyve a karácsonynak és a kommunizmusnak. A legfontosabb azonban az a mintegy negyedszáz kötet, amely a magyar irodalom nagyjainak gondolataiból válogat. Olyan szerzők műveiből, mint Ady Endre, Babits Mihály, Csáth Géza, Fekete István, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, József Attila, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Madách Imre, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nyirő József, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Rejtő Jenő, Szabó Dezső, Szerb Antal, Tormay Cécile. És Vörösmarty Mihály.
„Nincs hát szemérem s ész már a világon
a farkas ordít, és a nép örömmel
Ujjong elébe. Oh, szegény magyar nép!”
Nekem most az ő, Irtózatos hazugság mindenütt címet viselő füveskönyve került a kezembe, amely 2015-ös kiadás, s Reisinger János szerkesztette és válogatta. Benne mintegy százhetven oldalon át olvashatunk idézeteket egyik legnagyobb 19. századi költőnk életművéből. Vörösmarty Mihály (1800-1855) nemcsak verset írt, de drámát, prózát, publicisztikát, politikai vitairatot és színikritikát is: legalább egy fél évszázad nyelvét, stílusát, gondolkodásmódját határozta meg munkásságával, szelleme és zsenialitása pedig ma is itt van velünk. Madách Imre mellett ő a magyar irodalom másik nagy pesszimistája, akinek még boldog hitvesi líráját is át-átszövi a kétség és a kétségbeesés. A füveskönyv életművének teljes tárházából, vagyis az általa művelt szinte valamennyi műfajból válogatva adja keresztmetszetét egy töprengő, szorongó, vívódó és mégis rokonszenves léleknek.
„Légy buzgó, de szerény, birónak még te kicsin vagy.
Élj, küzdj és munkálj s várd el itéletedet.”
A megfontolásra méltó tanácsok, szép gondolatok és különös idézetek talán Vörösmarty költészetére is ismét ráirányítják a figyelmet. Ennek pedig csak örülni lehet, hiszen a Gondolatok a könyvtárban, a Szózat és az Előszó szerzője megérdemli az újra-felfedezést.
Baranyi Katalin
2016. szeptember 2.