Jászberény az 1870-es évektől az 1989-es rendszerváltozásig pezsgő életű katonaváros volt. Manapság a Jászság fővárosának első és második világháborús hősi emlékművei, valamint a magánkézbe került honvédségi objektumok tanúskodnak a régi időkről, s olybá tűnik, mintha a város megfeledkezett volna honvédeiről. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy bár örvendetesen szaporodnak a jászsági települések múltját megörökítő képes albumok, ám azok többségében szinte alig, vagy egyáltalán nem foglalkoznak katonai múltunkkal. Ezért is született meg ezen hiánypótló munka. Babucs Zoltán hadtörténész közel három évtizede foglalkozik jászkun ősei hadi tetteivel, s kutatásai során száznál is több egykori második világháborús jászberényi tiszttel. altiszttel és honvéddel készített interjút és gyűjtött be több ezer, a jászsági honvéd alakulatokkal kapcsolatos fényképfelvételt. Ezen képeskönyv közel nyolcszáz archív felvételt tartalmaz; melyek segítségével bepillantást nyerhetünk Jászberény város helyőrségének békebeli és háborús hétköznapjaiba, valamint a frontszolgálat poklába. Jelen kötet legyen kései főhajtás mindazon jászmagyarok előtt, akik esküjükhöz híven, becsülettel és jászkun őseiktől örökölt virtussal szolgáltak az egykori Magyar Királyi Honvédség kötelékében, hősi halált haltak vagy eltűntek a második világháborúban, elpusztultak a szovjet lágervilágban, de emlékeztessen azokra is, akik túlélték az embert próbáló időket és a kommunista Magyarország megtűrt, másodrendű állampolgárai voltak, annak ellenére, hogy a második világégés alatt csupán azt cselekedték, "amit megkövetelt a haza" és sosem feledték el, hogy legszebb fiatal éveikben Horthy Miklós katonái voltak!