Halmosi Sándor 1971-ben született Szatmárnémetiben, költő, műfordító, matematikus. 16 évig Németországban élt, jelenleg Budapesten lakik. Irodalmi tevékenysége mellett előadásokat tart a hagyományról, költészetről, a szellemi válságból való kilépés egyéni és közösségi útjairól, a nyelv őstörténetéről, jelképekről. Hivatásának tekinti a tehetséggondozást és a költészet népszerűsítését, a kulturális párbeszéd híve. Kilencedik verseskötete, a Lao-ce szenvedélye a 2018-as Ünnepi Könyvhétre jelenik meg.
Mindegy; hogy komoly vagy játszik. Azaz improvizál, megadott szavakra vagy témákra komponál... Mindegy; mert egy érzékeny ember szólal meg belőle, aki minden egyes versben újragondolja a világot. Mérlegre teszi a valóságot és értékeli. Valójában átszűri magán és az eredményt közzéteszi. Olykor töményen, néhány sorban, máskor hosszú- hosszú asszociációláncolatokban. Mindegy; hogy Halmosi Sándor komoly vagy játszik, játékosan komoly. Könnyeden mély. Ezért olyanok a versek, amilyenek Lao-ce versei soha nem voltak, szenvedélyesek. Olykor, gyakran, megpróbálja lenyűgöző intellektusával vagy fanyar humorával elleplezni a versekben folyton kitörésre kész érzelmeit, de ez csak jófajta feszültséget teremt, az olvasót nem téveszti meg. És nem is akarja, hiszen már a címben deklarálja szándékát.
"JA JA-díjas költő"