A jogalkotás alkotmányos keretei a Rákóczi-szabadságharcban
A kötet a Rákóczi-szabadságharc egy eleddig kevéssé vizsgált terrénumával foglalkozik: a Rákóczi Ferenc fejedelem által életre hívott állam konstrukciójának közjogi és jogpolitikai értelmezésével. A szerző azt vizsgálja, hogy a fejedelem közjogi nézetei és jogi műveltsége keretébe igazított, többféle külső igénynek megfelelni próbáló politika milyen alkotmányos és jogi eszközöket használhatott céljai eléréséhez, hogyan alakult az államforma kérdése, az önálló államiság problémáját feloldani kívánó konföderáció története, valamint a magyar és az erdélyi konföderáció kapcsolata. A könyv külön fejezetet szentel a jogalkotás és a jogalkalmazás problémakörének, melyből kiemelkedik a katonai büntetőjog kodifikációja. A közjogi és jogpolitikai fejezeteket a szabadságharc jogi eredményeire vonatkozó elemzések zárják, melyek a szatmári békétől a fejedelem 1906. évi rehabilitációjáig terjedő időszakra vonatkoznak.