Fejezetek az antik költészet magyar fordítás- és hatástörténetéből
A kötet az antik költészet magyar fordítás- és hatástörténetének egyes fejezeteit dolgozza fel, erős hangsúlyt helyezve a fordítástörténeti aspektusokra és Ovidius műveinek magyar hatástörténetére.
Az első rész Gyöngyösi István heroida-fordításait helyezi fordítástörténeti kontextusba, s megpróbálja feltárni a reneszánsz, ill. felvilágosodás kori fordításoknak Gyöngyösihez kapcsolódó vagy eltérő vonásait.
A második rész a Metamorphoses kiterjedt magyar hatástörténetéből emel ki néhány példát, s azokat a magyar fordítók-átdolgozók életművének kontextusában vizsgálja.
A harmadik fejezet két antik tárgyú iskoladráma hatástörténeti szempontú elemzésére vállalkozik.
A negyedik fejezet egyrészt egy kéziratos 18. századi Amores-fordítás vizsgálatát és betűhű átiratát, másrészt egy konkrét elégia magyar fordításainak korszakokon átívelő elemzését tartalmazza.
Az utolsó fejezet a fordítástörténet elméleti jellegű kérdéseit érinti: kiemelt szerepet kapnak benne a 19. század végi és 20. századi műfordítói paradigmaváltások és fordítói viták, elsősorban az 1961-ben megjelent Horatius-kötet kapcsán kirobbant ún. Horatius-vita, mely az antik műfordítások megítélésében máig érzékelteti hatását.