Sodrásban I-II.

A kötet az államfő beszédeit tartalmazza. A beköszöntő első beszéd 1992 szeptemberében hangzott el az új Népi Kollégiumokért Alapítvány évzáró ünnepségén. Az államfő-lét kalandja személyes vallomás arról, ahogyan Göncz Árpád a hatalom jelképét és valóságát szemléli és megéli. Ezt követik a választások alkalmával elmondott parlamenti megszólalásai. Jog és politika címmel a Magyar Jogászgyűléseken, az Emberi Jogok Nemzetközi Kollokviumán és különféle alkalmakon a Magyar Televízióban elhangzott beszédeket olvashatjuk.

A nemzeti ünnepek rendre alkalmat kínálnak egy államfőnek a megszólalásra, ugyanakkor kötelezettséget is jelentenek. Az itt csokorba szedett húsz beszéd arról tanúskodik, hogy Göncz Árpád íróként szólal meg, szólítja meg hallgatóit. Itt olvashatjuk azt a beszédet is, ami nem hangozhatott el a Kossuth téren 1992. október 23-án. A Hazánk és Európa, hazánk és a világ című fejezetben főként külföldön elhangzott beszédeit találjuk - a sok érdekes és nem közismert megszólalás külön figyelmet érdemel. Konferenciák megnyitóin, szoboravatásokon, történelmi évfordulók alkalmából mondott emlékezésekben múltunk nagyjai előtt tiszteleg, vagy a megnyomorítottak emléke előtt hajt fejet. Az egyházi alkalmakon szól a hitről, mely nélkül nincs emberi lét, Az élő szeretetről, mely minden időben megtartó erő.

A kötet ily módon válik történelemmé, az elmúlt hét esztendő történetévé, de portré is egyben, az államfő személyes portréja, aki a hatalomban is megmaradt írónak.

Írjon véleményt a termékről