Szabó Dezső négy műve egy csomagban

A csomagokat csak online rendelésre állítjuk össze, nincsenek elkészítve a Könyvudvarban. Kérjük, hogy bolti átvétel esetén is küldjön előre rendelést!

A csomag tartalma (a linkek új ablakban nyílnak):

1. Segítség!
2. Miért?
3. A hazára talált próféta
4. Éjszaka Erdélyben

A csomagban lévő négy könyv rövid leírása:

Segítség!
Akarat ez a regény: feltartott paizs, védelemre rándult meztelen mell. Nem azt várom, hogy életed kis esztétikai Ítéleteket nyálazzon ki olvasására. Ezt a regény nem lehet a szép és .a csúf Ítéletével elintézni. Amint nem lehet így elintézni a vihart, a szerelmet, a végtelen emberi nyomorúságot. Semmit: ami élet és halál. Élet és halál ez a regény: tett, ölelés, bántás. Kétségbeesett kiáltás ez a regény.
Ez a kiáltás nem csak az enyim s nem én kiáltottam el először. Koppány, Dózsa György, kuruc Pázmán Péter, Zrinyi, a költő. Katona József, Berzsenyi és mások: más-más hangon jajgatták be a zuhanó időbe. De a magyar Vazul fülei nem hallottak, szemei nem láttak a Szent István ólmán keresztül. Most az én véres örökségem ez a kiáltás, hogy egy nehéz röggel fájdalmasabb legyen a magyar temető.
Ne irodalmat vakarózz, ne esztétikát ténferegj ez előtt a megáradt sírás előtt. Rontson be a véredbe, mint halálos méreg, vagy mint elküldött megváltás. Húrozza fel minden idegedet, lökje meg az izmokat, az agyvelőt: kiálts vérrel serkedő nemet, vagy zokogó igent. Rázz öklöt ellene, tagadd, káromold, üsd. Vagy sírd, jajgasd, üvöltsd fájdalmát és végtelen szerelmét.

Miért?
E kötetben Szabó Dezső hatalmas írói örökségének hat gyöngyszemét kapja kézbe az olvasó. A kisregények teljes keresztmetszetét adják az életmű ideológiai egységének és esztétikai sokszínűségének. 
Az Ócskay László kettős idősíkja árulás és hűség viszonyát, valódi és álhazafiság mibenlétét járja körül. A megrázó erejű Patkó István halála azon művek egyike, ahol a transzcendens elem nyomatékosan jelenik meg, és a magyar nyomorúságot egyetemes emberi nyomorúsággá tágítja. 
A Miért? hosszabb regénynek készült, az író ugyanis sohasem mondott le Az elsodort falu további folytatásáról. Figyelemre méltó társadalmi elemzés, kulcsregény, jól felismerhető benne gróf Károlyi Mihály és Jászi Oszkár alakja. 
A Feltámadás Makucskán a magyar irodalom legkáprázatosabb politikai pamfletje. Egy baranyai faluban húsvétvasárnapján beteljesül az írás: feltámadnak, majd hazasétálnak a temető halottjai, és folytatni akarják életüket. Egészen a Parlamentig hullámot verő, beláthatatlan társadalmi és jogi kalamajka keletkezik. A kormány és az egyház mindent elkövet, hogy a feltámadottakat visszaterelje a temetőbe, még „feltámadás-elhárítási kormányfőtanácsost" is kineveznek. A Bölcsők Makucskánban ismét világcsoda történik: egy misztikus, agresszíven terjeszkedő fa nő ki néhány nap alatt, és mindent elpusztít. Csakhogy a nemzet Istentől kapott sajátsága, hogy a csapások növelik az életakaratot, így a vereség megacélosítja a falut. 
A megfojtott kakas az író utolsó - méltatlanul mellőzött - jelentős alkotása. A történet a keresztényi könyörületességre épül, és a terjedő társadalmi erőszak ellen emel szót. Szabó Dezső mindezt egy olyan korban merte közzétenni, amikor idehaza küszöbön állt a nyilas hatalomátvétel, keleten Sztálin, nyugaton pedig Hitler regnált Európában.
Részletes tartalom a könyv adatlapján.

A hazára talált próféta
Minden korok minden prófétájának a dolga roppant egyszerű, hiszen elrendelt életet él: azt mondja, amit mondania kell, amiért küldetett. Az üzenetet - az egyetlen valóságos és üdvözítő igazságot -, amit felismert, csak hirdetni áll módjában, megváltoztatni nem. így aztán, ha a közönyös tömegben rétori buzgólkodása ellenére sem talál hívekre - azaz hazára akkor a felelősség nem az övé, viszont a kudarc égető szégyene annál inkább.
A Jézus szavai nyomán született közmondás - senki sem lehet próféta a maga hazájában - Szabó Dezső kortársi megítélésére is jellemző volt. Csak aki el tudja képzelni az elutasított, kinevetett majd elszigetelt próféta életérzését, az tudja megérteni az író novelláinak világát: „Ó, szegény magyar Don Kisott, görények és patkányok közé vágtattál eposzt csinálni! " E sokszor önéletrajzi ihletésű elbeszélések autentikus bepillantást nyújtanak Szabó Dezső szellemiségének alapvetéseibe, például a gyakorta visszaköszönő determináció-érzésbe, a „mi az író dolga a világban?"- motívumába, a magány és a búcsúzás témájába, de a temető-kultusz és a másokért élés elv is megjelenik elbeszéléseiben. Szomorú sajátsága világának az öngyilkosság gondolatának fel-felbukkanása, míg a Szabó Dezső-i prófécia legalapvetőbb tanítása, a keresztényi szánalom tragikus hiánya is megszólal az egyik kis remekműben.
Szabó Dezső a magyar sors legmélyebb mélységeit kifejező próféta, aki egy nemzedék figyelmét fordította e kérdések felé. Hazátlan prófétaként halt meg, de emlékműve 1990 óta a Gellérthegyről figyel a fővárosra, mint ahogyan meg is jósolta egyik írásában: „Ott fogok állni majd őrhegyed ormán, a vén Gellért keleti peremén: örök vigyázásban, örök szerelemmel, örök pásztorként, úgy nézlek én." Sokunkban szerencsére már hazára talált.
Részletes tartalom a könyv adatlapján.

Éjszaka Erdélyben
Szabó Dezsőről leginkább a vaskos, korszakot átfogó regények, a mindenre kiterjedő, alapos társadalmi elemzések jutnak eszünkbe, pedig az író a miniatúrának is nagymestere volt. Ennek bizonyítéka a kiadó vállalkozása: több kötetben közzétenni novelláinak káprázatos világát.
Az első kötet elbeszéléseinek tematikailag a gyökerek, azaz Erdély a közös nevezője, hiszen egész életem, egész művészetem Erdély meglényegülése. Ám a kötet egyúttal keresztmetszetét adja szerzője teljes írói és emberi világának is, hiszen a novellák alapvetően azon négy megkerülhetetlen tragédia szülöttei, melyek Szabó Dezsőt kínzóan foglalkoztatták.
Az I. világháború: akkoriban a következetesen háborúellenes Szabó Dezső a front közeli Ungváron tanárkodott. A sebesülteket, halottakat hazaszállító katonai vonatok, a gimnázium épületében rögtönzött hadikórház rettenete élete végéig elkísérte. E témakörben alapvetően egyvalamit boncolgat: lehetséges-e hűségesnek maradni az emberséghez? Trianon bekövetkezése: noha sorsszerűnek és a magyar politikai mulasztások miatt elkerülhetetlennek találja, mégis azt keresi, hogy a magyar, akin átlépett a határ, maradhat-e hűséges a nemzethez? A szenvedés egyetemessége: a korszak szörnyű társadalmi viharaiban a másik embert szenvedésében társának tekinti, és mindennél jobban érdekli e másikhoz való hűség fontossága. Öregedés: az agglegényként élő, gyermektelen író egyre kínzóbban ütközik bele az elkerülhetetlen vég, a rá váró nyitott sír víziójába, mely azzal szembesíti, hogy hűséges tudott-e maradni eredeti, kolozsvári önmagához mozgalmas élete elmúlt évtizedeiben?
A kötet valamennyi elbeszéléséből tehát Szabó Dezső legközpontibb etikai problémája bontakozik ki: a hűség.

Ha a könyveket egy csomagban veszi meg, akkor még többet tud spórolni, mintha egyenként tenné a kosarába!

Írjon véleményt a termékről