A hagyományoknak megfelelően az Országos Széchényi Könyvtár 2010 decemberében, majd 2011 januárjában is intézményi tudományos ülésszakot rendezett, amelyeken ismét bebizonyosodott, hogy a nemzeti könyvtár nemcsak a szolgálatnak, hanem a tudománynak is a műhelye. A pár éve meghonosított szokásnak megfelelően ezeken az alkalmakon nemcsak az OSZK kutatónapot élvező munkatársai mutatták be legújabb kutatási eredményeiket, hanem tudós vendégelőadók is előadást tartottak, először Marosi Ernő művészettörténész akadémikus, majd Horváth Iván irodalomtörténész. Kötetünk az ezeken a tanácskozásokon elhangzott előadások színe-javát adja közre a Gondolat Kiadó és a Nemzeti Könyvtár közös gondozásában megjelenő Bibliotheca Scientiae et Artis sorozat második tagjaként. Az előző kötet előszavában célként fogalmazódott meg, hogy az útjára induló sorozat különböző diszkurzív terek párbeszéd-lehetőségét kívánja szorgalmazni, s némiképp reményként is, hogy gyűjteményi jellege ellenére az összehasonlító elvek mentén sikerül egymás mellé rendelésben sorakoztatnia különböző tárgyterületekre vonatkozó írásait, érveit, eredményeit. Az ’enciklopédikus szemlélet’ e tág kitekintés, vagyis a különböző perspektívák és vizsgálati módszerek révén most sem változott, az írások azonban nagyobb tematikus csomópontok köré szerveződtek. Az előadások és a belőlük készült tanulmányok nagyobb hányada ezúttal a régi magyar irodalom, könyv- és művelődéstörténet témakörébe tartozik. Ezen belül talán a még minden kiállítás-látogató emlékezetében frissen élő, 2009-ben rendezett sikeres nyelvemlék-kiállítás hatására e könyvtörténeti blokkban több, nyelvemlékekhez kapcsolódó írás is helyet kapott. Sok ugyanakkor az olyan tanulmány is, amelyekben a képek, illusztrációk elemzése, genezisük felkutatása volt a tanulmányíró fő célja. Jelen kötetünk tehát e két meghatározó tematikai egység köré szerveződve igyekszik az olvasók elé tárni az intézményi vagy ahhoz kötődő tudományosság új eredményeit.