Alapvető társadalmi és gazdaságfilozófiai kérdésként vetődik fel ma és éles viták középpontjában áll a kérdés, hogy miként és milyen eszközökkel védhetők a gazdasági, szociális és kulturális jogok - vagy röviden „szociális jogok" - a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia viszonyai között. Úgy tűnik, ez egyben e rendszerek továbbfejlődésének egyik kulcskérdésévé vált. Indokolhatja-e az egyén civilizációs igényeinek állami garanciája (vagy az arra való igény) a piaci szabadság korlátozását, amelynek mozgékonysága éppenséggel az igényelt javak megtermelésének a feltétele? Elsorvad-e a társadalmilag biztosított szociális szolgáltatások keretei között az egyén képessége arra, hogy gondoskodjék önmagáról? Mennyire mély a politikai egyenlőség és a szociális egyenlőtlenség ellentéte; valóban felborítja-e az egyik a másikat, méghozzá társadalmi méretekben? Elképzelhető-e valamiféle állandó arány a szabadpiaci és a szociális elemek között a társadalomban? Lehetséges-e félig-meddig rejtve, mintegy „a fű alatt" szociális célokat is követni, miközben betartjuk a monetáris közgazdasági „washingtoni konszenzust"? Hogyan alakul mindez a globalizáció körülményei között?
A tanulmánykötet a különböző, idevágó nemzetközi szerződésekben és az azok értelmezését végző testületek állásfoglalásaiban megjelöli azokat a normatív iránymutatásokat, amelyek feltétlenül mérlegelendők a válaszok megadásakor. Ez annál is fontosabb, minthogy a nemzetközi szabályozást e területen a szükségesnél jóval kisebb figyelem kíséri.
TARTALOM
Előszó és köszönetnyilvánítás 7
Bevezetés (Az emberi jogok nemzetközi védelmének problémái és az Emberi jogok nemzetközi nyilatkozata) 9
I. RÉSZ / ALAPVETŐ KÉRDÉSEK
A gazdasági, szociális és kulturális jogok elméleti problémái és belső jogi védelmük egyes kérdései 25
A globalizáció és a szociális jogok nemzetközi védelme 45
Megsérthetőek-e a szociális jogok végrehajtásából eredő kötelezettségek a nemzetközi jog alapján? 62
Bizottságok és eljárások, illetve az európai közösségi jogi szabályozás: a szociális jogok nemzetközi védelmének modelljei 75
A diszkrimináció tilalma és az egyenlőség értelmezése: a nemzetközi jog lehetőségei 96
II. RÉSZ / SZOCIÁLIS JOGOK MINT ELOSZTÁSI JOGCÍMEK
A tulajdonhoz való jog 117
A munkához való jog védelme 132
A szociális biztonsághoz való jog 147
III. RÉSZ / EGYES SZOCIÁLIS JOGOK MINT SZOLGÁLTATÁSI TÍPUSOK
A lakhatáshoz való jog 163
Az egészséghez való jog 170
Az oktatáshoz való jog 180
A kultúrához való jog 192