Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag ''kínosabb'' feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.
Részlet a könyvből:
Január 2. Lámpaoltás előtti, hajnali lapozás könyvekben: néhány sor (az utolsó hetekben) Castiglione Cortesajából, aztán Boswell valamelyik jegyzete 1770-ből, később Delacroix feljegyzése arról, mit beszélt délután Musset-vel vagy Chopinnel... Négyszáz év előtt, kétszáz év előtt, száz év előtt, mint ma, Európában még beszélgettek az emberek. És amit így beszélgettek, legalább úgy fermentum és energia volt az európai szellemi életben, mint amit írtak, festettek. Amerikában ez hiányzik: itt nincs beszélgetés. Vitatkoznak vagy morogva kérdeznek és válaszolnak, de beszélgetés nincs, mert itt semmitől nem félnek úgy az emberek, mint a szabad, egyéni véleménynyilvánítás felelősségétől.
És Pesten volt a „duma", ami kevesebb, mint a beszélgetés, cigányosabb; de még mindig emberibb, mint az amerikai „társalgás".
Már nem érzékelem az itteniek neveletlenségét, de néha mégis oda kell figyelni, mellékesen, indulat nélkül, de észre kell venni. Legtöbbször nincs az itteni modortalanságban rossz szándék, csak éppen nem tudnak másképp, így nőttek.
A svájci pap újévi leveléhez egy saját szerzeményű tanító versezetet mellékelt. Egyik sora plasztikus: azt írja, olyan mozdulatokkal kell élni, „mint a fa, amely minden évben épít egy évgyűrűt". Igaza van, ilyen mozdulatokkal készül minden, ami lényeges: egy életmű, az élet... Minden más csak handabandázás.