„…1950-től a kilencvenes évekig a magyar ószövetségi tudomány kénytelen volt – meglehetősen izoláltan – igen szerény életét élni. Csakhogy a tőlünk elzárt területeken hirtelen lépést váltott a kutatás. Nem panaszkodás, még kevésbé dicsekvés: ezt a lépésváltást mi Magyarországon követni sem tudtuk; Európa teológiai szempontból ismét kettészakadt. Viszont égetően szükségessé vált a számadás arról, hogy mi történik a nálunk szerencsésebb területeken; egyfajta Theologische Literaturzeitungra, vagy Theologische Rundschaura lett volna szükség – ámde nem volt! Jelen sorok írója ennek a nemlétező szemléző folyóiratnak a feladatát vállalta magára az egyes cikkek megírásában; a sors fintora, hogy eközben sokszor saját véleményét sem tudta véka alá rejteni. Az olvasóra bízzuk, hogy ebből mit tart érdemesnek, és mit vet el.” (Karasszon István)