Bárándy Györggyel és Sárközy Tamással
Lebilincselő beszélgetés két ismert közszereplővel életük és pályájuk izgalmas fordulatairól, intimitásairól, múltunkról és jelenünkről. "Mi köze a jognak az igazsághoz? Igazságot szolgáltat-e az igazságszolgáltatás, vagy "csak" jogot? Mi köze a jognak az erkölcshöz és a kultúrához? Min múlik az emberek jogkövető vagy jogkerülő magatartása? Mi a jobb, agyonszabályozni vagy deregulálni? Sorolhatnám tovább azokat a kérdéseket, amelyek ilyen vagy olyan formában mindannyiunkban fölmerültek már. A válaszokat ebben a könyvben a szakma két elismert szaktekintélyének segítségével kerestem. Azt hiszem, jól döntöttem, amikor az ügyvédi kar doyenjére, Bárándy Györgyre, és a jogelmélet professzorára, Sárközy Tamásra esett a választásom. Köszönet érte, hogy elfogadták a kihívást.
Beszélgetőtársaim a jog tág fogalmának két pólusát képviselik. Bárándy Györgyöt világ életében az egyes jogesetek érdekelték, hírnevét fejből mondott kiváló védőbeszédeinek, az úgynevezett "nagy ügyekben" elért sikereinek köszönheti. Sárközy Tamást soha nem érdekelték az egyes esetek. Ő mindig az esetek sokaságából leszűrhető általános következtetéseket próbálta levonni. Ideje egy részében kutatott, könyveket írt és oktatott, máskor kormányzati felkéréseknek tett eleget, és törvényeket szövegezett. A lényegi különbség után talán meglepő, hogy mennyi közös vonás van a két emberben. Mindketten imádják a kulináris élvezeteket. Szeretnek jókat enni és jókat inni, ráadásul nem pancserek módjára, hanem igazi gurmandként, mert ételek és italok tekintetében is a minőség megszállottjai. Mindkettejüknek bőven nyílt volna lehetősége rá, hogy a szocializmus szürke és nyomasztó valóságát fölcseréljék a nyugat sokszínű, csábító világával. Alighanem ott is befutottak volna, ám ők mégis maradtak, mert itt érezték otthon magukat, mert Magyarország volt a hazájuk. És ami a legfontosabb közös vonásuk: mindketten munkamániásak.
Bárándy György kilencven évesen is naponta bejár az irodájába, hetente többször is vidéki tárgyalásokra utazik, és percenként cseng a telefonja. Sokan segítik a munkáját, de számomra megdöbbentő volt, hogy milyen szellemi frissességgel tartja kezében a szálakat. Sárközy Tamás évente legalább egy könyvet ír, mert szeret írni, eközben több egyetemen oktat, előadásokat tart, konferenciákra utazik. "Mellesleg" a Nemzeti Sporttanács elnöke, és persze ott van a hoki válogatott minden meccsén." (Részlet az Előszóból)