1898 októberének végén az egyiptomi Alexandriából Jaffa felé tartott egy Rosszija nevű kis gőzös. Utasai közt volt Theodor Herzl és a Palesztinába utazó cionista küldöttség másik négy tagja is; azt tervezték, hogy Jeruzsálemben találkozni fognak a szentföldi látogatáson tartózkodó II. Vilmos német császárral.
Két évvel azelőtt Herzl még sikeres bécsi újságíró volt, és némileg kevésbé sikeres színpadi szerző, de politikai ambíciói nem voltak. 1896-ban azonban, amikor megjelentetett egy röpiratot A zsidó állam címmel, melyben a zsidó kérdés politikai-territoriális megoldását szorgalmazta, mindez egy csapásra megváltozott. A következő évben cionista kongresszust hívott össze Bázelben. A Kongresszus megalakította a Cionista Világszervezetet, melynek céljául palesztinai zsidó haza megalapítását tűzték ki, melyet elismer és szavatol a nemzetközi jog. A cionista szervezet megalapítása nem vert nagy hullámokat sem a zsidó közvéleményben, sem a nemzetközi sajtóban, és fennállása első két esztendejében politikai és közéleti jelentősége is csekély maradt. Herzl ezalatt kétségkívül mindent elkövetett, hogy kapcsolatokat építsen ki európai államférfiakkal és vezető közszereplőkkel, ám nem sok sikert ért el. Most azonban, alig tizenöt hónappal a bázeli kongresszus után, Herzl azért utazott Jeruzsálembe, hogy ott nyilvános kihallgatáson fogadja őt a világ egyik leghatalmasabb és legfontosabb vezetője..
Tartalom:
7 Előszó
11 Jeruscholajim
45 Az emancipáció és az elégedetlenek
79 Budapest - Bécs - Párizs
122 Regény és valóság a politikában
163 A zsidókérdéstől a zsidó államig: a zsidó társadalmi közeg újjáélesztése
198 Az alkotmányozó gyűlés: a bázeli kongresszus
229 Altneuland- tervrajz és nem fantazmagória
277 El Arish-Kisinyov- Uganda: sivatagi délibáb és nyers valóság
340 A közelgő vég: Róma és Jeruzsálem
359 Névmutató