„...Hosszas anyaggyűjtés után a világháború alatt kezdett bele Kossuth Lajosról szóló könyvébe. Feltehetőleg úgy vélte, hogy Kossuth gondolataihoz, igazához kell folyamodnunk a világrendülés napjaiban…
Kezdetben Az igazi Kossuth Lajos címet szánta munkájának. Ezen dolgozott még Buda ostromának idején is, olykor gyertyafény mellett. A könyv története ezután kalandosra fordult… Az ostrom elültével … Püski Sándor invitálására 1945. március 10-én elindultunk a Viharsarok irányába, Békés nagyközségbe. Ahogy megérkeztünk – Németh László és családja, valamint mi ketten, apámmal –, kvártély és koszt várt. …
A készülő Kossuth-könyv ott volt szegényes holmink között… Pár héttel később azonban a békési rendőrség őrizetbe vette a községbe érkezett „gyanús idegeneket”, és telefonon jelezték Békéscsabára: letartóztattuk Féja Gézát és egy „német” írót, mit tegyünk velük?
Vitték a szobánkban lelt papírokat is, tartalmukban röpcédulákat sejtve, ezek a Kossuth-könyv lapjai voltak. Utóbb apámat átszállították a békéscsabai politikai rendőrség épületébe, és véle „ment” ismét a könyv anyaga. Szabadulásakor kapta vissza.” (Féja Endre)