Mértéktéka (utolsó darabok, kopott borító)

Különféle mértékek gyűjteménye. kis zsebkönyvben.

A mérés összehasonlításképp vagy egyszerűen viszonyításként szinte egyidős emberi létezésünkkel. A teremtett világ megvalósulása az a relatív, biblikus nap-idő, amelyek hossza lehetett talán éppen ezer év is. Minden verseny időtartama jóval a verseny előtt kezdődik, az eredmények értékelése és a körülmények megbeszélése a verseny után még hosszú időn át lázban tarthat. Mégis a verseny időtartamát bármely mérőórával a startpisztoly pukkanásától az érkezést jelző zászló lengéséig mérik. Más szóval az időtartam csak annyi amennyit az óra szubjektíven mér. Tehát a ketyegő bekapcsolása előtt nem volt, s talán az atomkakukk kifáradása után is megszűnik az idő. Semmi kétség, hogy a kis-nagy, alacsony-magas, rövid-hosszú között nincs semmi különbözőség. Talán csak szemlélet kérdése.

Tartalom:
Bevezető a mértékes világba
A mérésről és a mértékegységekről általában
Az SI-egységek rendszeréről
Az SI-mértékegységek betűrendes bemutatója
Az SI rendszeren kívüli mértékegységek gyűjteménye

 

Bevezető

A mérés összehasonlításképp vagy egyszerűen viszonyításként szinte egyidős emberi létezésünkkel. A teremtett világ megvalósulása az a relatív, biblikus nap-idő, amelynek hossza lehetett talán éppen ezer év is.

Minden verseny időtartama jóval a verseny előtt kezdődik, az eredmények értékelése és a körülmények megbeszélése a verseny után még hosszú időn át lázban tarthat. Mégis a verseny időtartamát bármely mérőórával a startpisztoly pukkanásától az érkezést jelző zászló lengéséig mérik. Más szóval az időtartam csak annyi, amennyi az óra szubjektíven mér. Tehát a ketyegő bekapcsolása előtt nem volt, s talán az atomkakukk kifáradása után is megszűnik az idő. Semmi kétség, hogy a kis-nagy, alacsony-magas, rövid-hosszú között nincs semmi különbözőség. Talán csak szemlélet kérdése.

Ilyen egyszerű az egész világunk, mérve vagy méretlen anyagiságának anyagiatlanságában.

Őseinknél a hiányzó szükségletek megszerzése a szükségleteken fölül termelt javak cseréje útján történt. Így az értékmérőt ezek a javak jelentették. Az állattenyésztés során az állattenyésztő pénze az élő állat lett. A székelyek egykori földbérjellegű szolgáltatása a király számára az ökör volt. A vagyoni állapotot őseink ökörrel (négyökrös gazda, hatökrös gazda stb.), majd földdel is mérték (tízholdas gazda, ötvenholdas gazda stb.).

A nagyobb tömegben levő áruk pontosabb értékelésére, kimérésére szükség volt mértékekre. A legősibb hosszmértékek az emberi test mérésre alkalmas részei voltak: ujj, hüvelyk és alkar (sing) mértékegységek egyes országokban napjainkig fennmaradtak. Első királyaink idejében a pontos királyi öl mérték rúdját Székesfehérváron őrizték.

Az űr- és térfogatmértékek egy része szintén "testi" mérték volt: marék, hát, öl, hónalj (egy hát szalma, egy hónalj rőzse); más részüket bizonyos ruhaneműkkel vagy úti kellékekkel mérték: kötény, zseb, kalap, sapka, ill. tarisznya, kosár, kulacs stb.

Figyelemre méltók azok a mértékül szolgáló tárgyak is, amelyek egyes vidékeken többé-kevésbé megállapodott, hagyományos méretű mennyiség kifejezésére szolgáltak. Ilyennek tekinthető a verem, szuszék, zsák, kosár, tarisznya, puttony, hordó, mérő, mérce, kupa, véka, veder, cseber, fazék, tömlő, kompona, lánc, kötél és számtalan más. Egyes anyagokra nézve mértékjelölő a szál, szél, csomó, mereklye, kötés, vég s a hasonló, nem tárgy jelentésű más szó.

Az olyan kifejezések, mint egy zsák búza, egy kászúly eper, egy puttony szőlő, egy pászma kender, egy kártya zsendic, egy tömlő túró, egy tarisznya hal, egy veder bor egyes vidékeken meghatározott, az illető helyen közismert mennyiséget jelentette.

Erdélyben a bortermést vederben vagy cseberben mérték. A föld mennyiségét egyik helyen láncban, másutt kötélhosszban fejezték ki, s helyenként még ma is meghatározott földdarab a köböl férőhely.

A székely juhászatban a túró mértékegysége a kampona. A csépeletlen gabona mennyiségét mindenütt kereszt- vagy kalangyaszámra tartották nyilván. Erdélyben kereszttel, kalangyával fizették a papi járandóságot (kepét). A keresztben, kalangyában ugyanazon helyen mindig ugyanannyi kéve volt (24+26 kéve alkotott egy kalangyát vagy keresztet). A vidékenként más-más egységekből álló mértékek a gyakorlatban egyre több nehézséget, panaszt, visszaélést, perpatvart okoztak. Ezért már a középkorban törekedtek a mértékek egységesítésére, szabályozására vagy legalábbis vidékek, városok szerint állandó értékűvé tételére. A mértékek közti eligazodás annak, aki több városban kereskedett, igen "nagy tudomány volt".

Nincs vége a világnak attól, ha bizonyos mennyiségeket mértékegységeikkel együtt el kell felednünk, de attól se, ha újat kell találnunk. Jó érzés rájönni az érvényes új értékére s terjeszteni felhasználhatóságát. Rossz erről másképp vélekedni.

Talán új mértékegységeket fogunk meghatározni és elfogadni. Semmi kétség, itt csak az egyik felmérésfélét tartjuk kezünkben. Nem lehet teljes, mert nem lexikon, s ami hiányzik, talán azért maradt ki, mert a szerzők szubjektivizmusa bizonyos címszavakat nem tartott elég fontosnak. Fontos. Mi is fontos? Hát mindaz, ami munkánkban, tanulmányainkban, rejtvényfejtésben hasznosnak bizonyul. Nem volt hiába, ha ez sikerült.

Írjon véleményt a termékről