A magyar anekdotakincs - Válogatás

Tartalom:

Bevezetés (Tóth Béla) 5
Árpád és a gót követ 11
Géza fejedelem istenei 11
Szent Gellér és a magyar népdal 12
Endre és Béla Várkonyban 13
Béla herceg párbaja 14
Szent László nemesei 15
Makó és Jeruzsálem 16
A kétértelmű válasz 16
A hamélai patkányűző 17
Pázmán apród 18
Nagy Lajos és Szereday 19
Nagy Lajos és a kalandos 20
Cserei Balázs 21
A grammatikusoknak a császár sem parancsol 22
Zsigmond és a doktorok 23
Hunyadi János eredete 23
Guta 25
Két ígéret 25
Sok-e az ellenség? 26
Hunyadi János Rigómezőn 27
Hunyadi János ajándéka 27
Hunyadi János dicsérete 28
Mátyás király és a tettető 29
Mátyás király szavajárása 30
Mátyás király csodálatos sajátsága 30
Mátyás király árpát árul 31
A három kérdés 32
Mátyás király forrása 34
A király orra 39
Mátyás király egy trufája 40
Mátyás király meg a kolozsvári bíró 42
Egyszer volt Budán kutyavásár 46
Az aranycsészés kamarás 49
A szószaporító 50
Kicsoda féljen? 50
Kinizsi, az óvatos 51
Kinizsi sírja 52
Kinizsi Pál csele 52
Bakics Tamás mondása 52
A csicsvai könyv 53
Boldog Isten, mire jutánk! 53
Zrínyi Miklós anekdotája 54
Zrínyi Ilona Munkácson 55
Rákóczi művészetkedvelése 56
Sajt és szabadság 57
Kollonich jelszara 58
Mikes Kelemen anekdotáiból 58
A pataki deák hollója 62
Hadik András kesztyűi 63
Furcsa hamispénzverők 63
Ultima ratio regis 64
A búcsúzó szimfónia 65
Voltaire és gróf Fekete János 67
Rákóczi unokája 68
Gróf Teleky Sámuel 69
Szirmay Antal anekdotáiból 69
Az új magyar nyelv 74
Hany Istók 77
Kempelen sakkozó automatája 80
József császár Gagyban 84
A burgonya Magyarországon 86
Napóleon és az erdélyi úr 87
Hát kend az az Alvainczy? 88
Simonyi óbester 90
Blaskovics András, az erki pap 101
Bolond Istók Debrecenben 105
József nádor és Mezzofanti 105
Bihari 106
Csokonai és Bessenyei 111
A vers meg a poéta 112
Csokonai a szakácskönyvve 113
Angyal Bandi 115
A legkönnyebb kosom 117
Quod licet Jovi, non licet bovi 118
A magyar vendégszeretet 120
A Szentpétery vörös nadrága 121
A korszellem 122
A hintóbélés 123
Gróf Széchényi Ferenc 124
A fordulópont 124
A kályhaellenző mögött 125
„Majd eltartanak a jó barátaim 127
Széchenyi utazásaiból 128
A klasszikusok 130
Széchenyi és Deák 132
A csata napja 132
Széchenyi és a szivar 134
A fagylalt és a pacal 136
A német-magyar szótárból 136
Báró Eötvös József és az angol 137
Széchenyi anekdotáiból 138
A szegény ángliusok 139
Mi a röstelleni való? 140
Az olcsó szivar 140
Gróf Sándor Móricról 141
Sobri 144
A gyújtó történetéből 148
Az első magyar országgyűlési gyorsíró 150
A rétori szólásmód 151
Ki beszél itt németül? 152
Gróf Sándor Móric és Metternich 152
Mikor egy a kettő 155
Kossuth Lajos ifjúságából 155
Kossuth és a dohány 158
A két Bolyai 160
A legnagyobb magyar 161
A fáklyás zene 162
A jeles cikk 163
Néha használ a káromkodás 164
Minden kornak van istene 164
A kecskeméti páholy 165
Lerovás 166
Aszalay József anekdotáiból 167
Wesselényi 168
Híres állatok 176
Helmeczy Mihály 179
Deák Ferenc gyermekkorából 179
Arany János ifjúságából 182
Thewrewk 183
Liszt Ferenc a negyvenes években 183
A hibátlan könyv 185
A zseb 185
Milyen a filozófia? 187
Déryné naplójából 187
"Paraplüi revolúcíó" 188
Bernát Gazsi 188
A Lánchíd kőoroszlánjai 189
Lesz-e tél? 190
Arany János, a nótárius 191
Ha különb 192
Az utolsó csepp 192
A népkegy 192
Kossuth és az őrszem 193
Mikor a szerezsán is éljent kap 194
A huszár lova 195
Gróf Teleki Sándor 196
Az öreg huszárkáplár 197
Guyon Richárd 199
Guyon Richárd és a branyiszkói pap 200
Görgey 204
A huszár imádsága 207
Mit ér, ha nem hiszik el! 208
Bem apó 209
Kés mellé villa való 214
Báró Mednyánszky László 214
Damjanich 216
Gróf Leiningen 217
Haynau kegyelme 218
A tor 218
Allaga Imre 219
A leghelyesebb megoldás 220
Ferenc József és a debreceni kocsis 221
Hová lettek a zsandárok? 223
Ki az ellenség? 224
Leiter Jakab 224
Bernát Gazsi tréfáiból 225
Bernát Gazsi mondásaiból 227
Ameddig lehet 229
„De nem ingyen" 229
A mák 230
A német és a francia 231
A spártai válasz 231
A legjobb tanács 232
A debreceni színház 232
A medve, mikor kacsa 233
Andrássy és Munkácsy 234
Simor és az osli plébános 234
Vaszary Kolos és a Gyuri inas 235
A fenyegetés 236
A radikálisok 237
Az arckép 237
A trónörökös Kisbéren 238
Az eleven katalógus 239
Hogy ló Jelencsik? 241
Az elveszett dinamit 242
Fekete 243
Albrecht főherceg és a kun ember 246
Rotschild és Rácz Pali 247
A meleg mint békéltető 247
A fogoly huszárok - 1848 248
A vagyon 249
Rajta! rajta! szuronyt szegezz! - 1849 -250
Tompa és a kocsisa 250
A szánúton
A régi Hontból 252
Carwer és a négykrajcáros 252
A legelső gőzhajó Magyarországon 253
Nyáry Pálról 260
A halál tréfája 262
A tilalom és az engedelem 263
Fitos 264
A magyar áldomás 265
Arany János haragja 266
A magyar hite 268
Orbán Balázsról 269
Ipolyi Arnoldról 270
Prielle Kornéliáról 271
Bolyai Farkas koporsója 272
A szamár 272
A kárpótlás 273
A megnyert fogadás 274
„Egyikünk itt marad!" 275
A veszélyes vadászat 276
A falu jegyzője 277
Sámuel könyvéből 277
A gyümölcsfa 278
A császár nagyanyja 278
Ferenczy István Rómában 279
A jutalom 281
Deák Ferenc reggelije 282
Hogy lett Munkácsyból festő? 282
Hogy zsákmányol a magyar poéta? 283
Klics 284
A jutalomjáték 288
A szép juhászné 289
Haynau, a takarékos 293
Rákóczi koponyái 294
„Körülbelül" 295
Született filozófus 295
A magyar király feje 296
Nagybotú Lőrinc 297
Az ázsiai barbárság 298
A válogatásról (Szalay Károly) 300
Szövegmagyarázatok 304

Részletek  a könyvből:

"Ujházi Edének kedves szavajárása volt ez, kivált írókkal szemben. Ha valakit nem marházott le az irodalomból a mester: biztosan megsértődött.
A politikusok közül is a kedvenceit marházni szokta. Igy például Polónyi Gézát. Mikor aztán Polónyi 1906-ban miniszter lett, találkozott Ujházival a Kossuth Lajos-utcán. A miniszter már előre nevetett a mester zavarán:
-No, látod, mester mi lett belőlem? Ugy-e most már nem mersz marházni?
Ujházi nagy alázatossággal vette le előtte a kalapját:
– Óh, kegyelmes uram , most már csakugyan vigyáznom kell a nyelvemre, mert igazán nagy marha lett belőled!"

"Egymás után három éven keresztűl kapott Kölcsey nevű új tanítványt. De mind igen középszerű tanulók voltak. Kifakadt végre Szilágyi István, egy régi angol tréfát idézve:
– A ti családotok is olyan, mint a krumpli: ami jó belőle, a föld alatt van."

"Birmingham polgármestere Kossuth beszéde után így szólott:
– Mielőtt e remek szónoklat érdeméről beszélnék, a britek millióinak nevében meg kell köszönnöm Kossuth úrnak azokat a pompás új angol kifejezéseket, melyekkel e beszédében az angol nyelvet gazdagította…"

Előszó: Anekdotakedvelő nemzet vagyunk, mi magyarok. Ős napkeleti erkölcseink ép maradványa ez a tulajdonság, a malom alatt és a márványíves teremben egyaránt.
A büszke Kalliope nádas házakba nem látogat el se nálunk, se másutt. Bizony a mi népünk is járatlan a históriában; szinte úgy látszik, „mintha nem érdekelné sorsa a nemzetnek, mely őt századokon keresztül dolog (res) gyanánt tekintette". És mégis csodálatosan nagy a magyar nép históriai érzéke amaz apró elbeszélések révén, amelyeket a köztudat a hazai történet fényes alakjairól ismer.

És még egy anekdota a szerzőről: Tóth ​Béla azt a föladatot kapta 1882-ben, hogy tudósítson a tiszaeszlári perről. A mendemonda szerint azért esett rá a választás, mert megbízói azt remélték: tárgyilagosságával valamiképp ellensúlyozni fogja az elfogultnak, filoszemitának tartott Eötvös Károlyt. Nem is okozott csalódást. Már ami a tárgyilagosságot illeti. Leutazott a per színhelyére, Nyíregyházára, s első dolga volt, hogy megkeresse a vád tanúját. Erre így emlékezett maga Tóth Béla: „Fél órát beszélgettem a koronatanúval és a fejemet fogva szaladtam le a lépcsőn. Ilyen hallatlan rossz és hazug darabot játszani a világ előtt, Magyarország jó hírnevének rovására. És, hogy még én segítsek az ország ilyen megaláztatásában. Hát huszonöt Dariusnak sincsen annyi kincse, hogy én ezt megcselekedjem.” Visszajött Pestre, összeveszett megbízóival, állását is föladta. Máig szóló kemény leckét adva mindazoknak, akik saját hasznuk érdekében szakadatlanul kiárulják nemcsak a tényekre alapuló igazságot, hanem az ország érdekeit, keltve rossz hírét, hozzájárulva lejáratásához – júdáspénzért.
Ez az életéből vett apró anekdota az ő anekdotagyűjteménye elé kívánkozik, hiszen jellemzi karakterét. Megfontoltság, körültekintés, ragaszkodás a tisztességhez, a magyar nemzet megbecsülése és érdekeinek szem előtt tartása, még saját előmenetelének kockáztatásával is.

Írjon véleményt a termékről