Pikareszk Auschwitz árnyékában

A kiadó Heller Ágnes zsidó tárgyú írásaiból indított sorozatot. Az indító kötet Auschwitz és Gulág címmel holokausztértelmezéseket adott közre. Második kötetként a filozófusnő zsidó irodalomról szóló esszéit gyűjtöttük össze. A négy írás egyszerre jár körül esztétikai és a zsidó történelemből, valamint annak ábrázolási lehetőségeiből adódó filozófiai problémákat, ugyanakkor megrajzolja azoknak az íróknak a portréját is, akiknek az életművéből ezek a sorskérdések ki is bonthatók. Nemcsak az irodalmi ábrázolás, hanem a zsidó azonosság és sors nagy kérdései is - mégpedig univerzális élménnyel és érvénnyel. Heller (példa)hősei: I. B. Singer, Stefan Zweig és Kertész Imre. Életük és munkásságuk - mindaz a történelmileg és szociológiailag behatárolható életanyag, amelyet életművük képvisel - átfogja az európai zsidóság 20. századi sorsát. A sors állomásait - reményekét, illúziókét, s azok megvalósulásait, valamint a kiábrándulás folyamatát, majd a „sorstalanság"-ba „fejlődést". Valamennyi írásra és íróra Auschwitz kéményei vetnek árnyékot. Ez a „narratíva" és világhelyzet határozza meg mindazt, ami előtte és utána született. A kötet első és utolsó esszéje között (Zsidótlanítás a magyarzsidó irodalomban, valamint A Sorstalanságról - húsz év után) Kertész Imre Nobel-díja - ez a magyar szellemnek évszázadokat átvilágító és újraértékelő eseménye - teremt megvilágító kapcsolatot. Ez a villámfény hirtelen leplezi le azt, hogy miért, milyen hamis elvárások rendszerében nem született nagy magyar zsidó irodalom a 20. században. És ha ennek ellenére mégis született - mert születtek , akkor miért oly törvényszerűen csupán belső emigrációban, a magyar irodalmi tradíciókon és diskurzuson kívül.

Zsidótlanítás a magyar zsidó irodalomban 7
Pikareszk Auschwitz árnyékában - I. B. Singer elbeszélő művészetéről 27
Stefan Zweig második élete 67
A Sorstalanságról - húsz év után 111

Írjon véleményt a termékről