Irodalom kényszerzubbonyban

(Válogatott tanulmányok)

Az emigráns magyar irodalom éles szemű ítésze a forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából azokat az írásait gyűjtötte egybe, amelyek egyfelől a szocialista rendszer irodalompolitikáját elemzik olykor vitriolba mártott tollal, másfelől az autochton, sokszínű magyar irodalom örökségét továbbvivő emigráns magyar irodalomról nyújtanak fajsúlyos értékelést. A kötet első része az irodalom államosításának folyamatába nyújt betekintést, a bennfentes tájékozottságával osztva meg számos érdekes pletykát, anekdotát az olvasóval, de a szerző nem marad adós a konkrét szövegek, szövegrészletek közlésével, interpretációjával, akárcsak a kultúrpolitika nagyobb összefüggéseinek elemzésével sem. Czigány Lóránt stílusa fanyar, ironikus, szellemes, írásai mégis az el nem kötelezett kívülálló nézőpontját tükrözik. Már-már az irodalmi karikatúra határát súrolja, ahogyan megrajzolja például Rákosi Mátyás, a magyar nép édesapja portréját a róla szóló versek nyomán. Nem kevésbé izgalmas az a látlelet sem, amelyet a máig továbbélő Kádár-kori nyelvhasználat kancsalságairól vesz. Mégpedig komoly filológiai, nyelvészeti alapossággal, máskor fergeteges humor kíséretében. A kötet második fele az emigráns magyar irodalom meghatározó alkotóinak portréját nyújtja, komoly kritikával illetve a hazai recepció sunyiságait, elfogult ítéleteit, vagy éppen az érdemi kritika, értékelés elmaradását. A tanulmányok eredeti megjelenési adataival és névmutatóval ellátott kötet mindenki számára ajánlandó, akit érdekel a negyvenöt utáni magyar irodalom hazai helyzete és a külföldi emigráció irodalmi élete.

Tartalom:
Államosított irodalom Magyarországon
Lépéskényszer: az irodalom államosítása Magyarországon
1946-1951 13
Módszertani megjegyzések, bevezetés helyett 13
I. írók: „hát népét hadúr is szétszórja..." 18
II. Intézmények: az irodalmi élet kereteinek az államosítása 31
III. Ideológia: az irodalmi tudat manipulálása 45
A korszak irodalomtörténeti jelentősége 66
Végszó és összegezés 67
„Neved ki diccsel ejtené". Személyi kultusz Ferenc József és Rákosi Mátyás korában 69
író és hatalom 69
Az „irodalmi aljzat" 72
A passzív rezisztencia 73
„Hatalomvédte bensőség" 80
„A magyar nép édesapja" 81
Az értelmező szótár 95
Kinek a nyelvében él a nemzet? 109
Államosított szavaink átvilágítása: avagy szótáríróink diszkrét bája 121
Az ötletgazda 121
Szavak. Szótárak. Új szavak 124
1. A vasfüggöny leereszkedésétől a forradalomig, 1945-1956 130
2. A Kádár-féle ellenforradalomtól a Prágai Tavaszig, 1957-1968 152
3. A legvidámabb barakkból a sumákolás korába, 1969-1989 159
Epilógus: a jelen 166
Ősök, hősök és mások
A mi Kazinczynk - Cs. Szabó Lászlóról 173
Homo politicus - Szabó Zoltánról 183
Egy úr a Mikó utcából - Márai Sándor nyolcvan éves 211
Igricek utóda - Faludy György költészetéről 225
Ósök, hősök és mások. Magyar panteon A-tól ZS-ig 230
Irodalom künnfentesen
Egyféle okok - Az emigráció története - 1 243
Negyven évig a sivatagban - Az emigráció története - 2 249
Gyökértelen, mint a zászló nyele. A természetes világkép felbomlása az ötvenhatos nemzedék költészetében 256
I. 256
II. 259
Mitikus kozmogóniai a kataklizma emléke 261
Identitáskrízis 266
Bűntudat 270
Törmelékes tudat 272
Extraterritoriális tudat 275
Nosztalgia 278
Nyelvi elbizonytalanodás 282
Végszó és összegezés 288
Ellenpontozó utóirat 290
A méhsár megkülönböztető jele - Nemzedéki vita az Uj Látóhatárban 292
Lenn a földi lenniségben - Siklós Istvánról 308
István Gazda - Még egyszer Siklós Istvánról 323
Emigráns sorsok 336
Iványi-Grünwald Béla 336
Révai András 344
Vas Róbert 349
Menczer Béla 351
Krassó Miklós 353
Gyömrői Edit 355
Bikich Gábor 357
A tanulmányok eredeti megjelenési helye 363
Névmutató 367

Írjon véleményt a termékről