Mondák könyve – Hun és magyar mondák

Régi krónikák, valamint történelmi és kultúrtörténeti tények alapján állította össze Komjáthy István ezt a hiánypótló kötetet, kísérletet téve arra, hogy rekonstruálja az ősi magyar mitológiát, „naiv eposzunkat", amelyet híres tanulmányában Arany János elveszett értékeink között említ. A kötet darabjai – akár egy regény fejezetei – kerek egészet alkotnak: a magyar népmeséket felidéző teremtésmondáktól az őseinknek hitt hunok mondáin át színes meseszál vezet a honfoglalás koráig, majd István király megszületéséig. Ennek a szépen kikerekedő, messzi világnak egyik része a tényekkel igazolható, történelmi valóság, másik része a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.
Részlet a Szalán futásából
Árpád, amikor a vezérek egybesereglettek, meghasogatta arcát, és így szólt társaihoz:
– Álmos a magyarok legjobb fia volt. Mindnyájunk apja, mintaképünk.
Higgyétek el, Hadak Ura jött el érte Csillagszekéren, s mint igazi hőst, az égi úton felrepítette a Hősök Mezejére. Emese álma hát beteljesedett:
a nyoszolya lábától az ezüstfolyó elindult, és az aranyos szegelet kapujához vezetett. Jó vezérek, illő módon búcsúzzunk el Álmostól. Híven teljesítsük Álmos végső akaratát.
Megparancsolom hát, hogy rendben lépjétek át az Aranykert kapuját. Mi középen vezetjük csapatunkat, és Szalán vezér ellen lovagolunk. Ti, vezérek, a régi törvény szabta rendben a szárnyakon indultok előre. A balszárnyon Tas a Nyíri részek ellen vezeti csapatát. A jobbszárnyon Huba és Ónd seregükkel a Vág folyóig lovagolnak. Bors Kabarjaival a Mátra-erdőtől északra fekvő földet foglalja el. [...]

Írjon véleményt a termékről