Figyelem! A honlap és a bolt kínálata eltérhet. Részletek
AKCIÓ Filozófiakedvelőknek - 12 könyv egy csomagban
Filozófiakedvelőknek - 12 könyv egy csomagban - adatlap
Kiadó: Ismert hazai kiadók
Kiadás éve: változó
Borító: vegyes
22,050 Ft-os megtakarítás!:) Most 81%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 27,040 Ft
Könyvudvar ár: 7,980 Ft Akciós ár: 4,990 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

A csomagokat csak online rendelésre állítjuk össze, nincsenek elkészítve a Könyvudvarban. Kérjük, hogy bolti átvétel esetén is küldjön előre rendelést!

A csomag tartalma (a linkek új ablakban nyílnak):

  1. A kapu újra nyílik
  2. Az alkalmazott filozófia esélyei
  3. A bölcsesség szeretete
  4. Michel Foucault - ma
  5. A lélek aspektusai
  6. A jel tudománya / Szemiotika
  7. Herder tudománya – Az elgondolhatóság határain
  8. Sisakrostély-hatás
  9. A szabadelvű állam morális alapjai
  10. Háttér előtt
  11. Az emberi faj története
  12. Az árnyék helye

A csomagban lévő 12 könyv rövid leírása:

A kapu újra nyílik
Korszakalkotó művekről van szó, melyek világszerte megtalálhatók a könyvtárak polcain - ám többnyire olvasatlanul. A filozófiatörténet klasszikus alkotásai ezek a kötetek: Arisztotelész Metafizikájától kezdve egészen Horkheimer és Adorno művéig, A felvilágosodás dialektikájáig. Robert Zimmer filozófus arra vállalkozik, hogy a „nehéz" könyveket könnyen kezelhető csomagolásban adja az olvasó kezébe. Miközben végigvezeti őt a filozófia könyvtárának 18 központi termén, röviden ismerteti az írások gondolatmenetét, keletkezésük körülményeit, közben feltárja a szerzők élete és gondolkodása közötti összefüggéseket is. Szórakoztató, ugyanakkor információban gazdag barangolásban lesz része a művelődni vágyó könyvtárlátogatónak!

Az alkalmazott filozófia esélyei
Az alkalmazott filozófia mibenlétéről és lehetőségeiről, eddigi hazai eredményeiről tartott nemzetközi konferencia anyagát kapja kézhez az Olvasó. Filozófia és alkalmazott filozófia - első pillanatra elfogadhatatlannak, mindenesetre szokatlannak tűnő párosítás. De ha a nyugati fogalmi kultúrára, azon belül is az angolszász filozófia mai művelésére tekintünk, könnyen beláthatjuk: az alkalmazott filozófia nemcsak létezik, hanem mind izmosabbá és markánsabbá válik.

A bölcsesség szeretete
Részlet a könyvből:
Én filozófus vagyok! Ez a bemutatkozás több mint 2500 évvel ezelőtt, az ókori Görögországban hangzott el először. Aki bemutatkozott, öntudattal vállalta kijelentésének értelmét. Akinek bemutatkozott, az magyarázatot kért, mert nem értette, mit is jelent ez az új kifejezés.
A válaszból megtudta, hogy a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő.
Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését. Az ókori görögök véleménye szerint a bölcsesség megköveteli, hogy a filozófus magatartása tiszteletre méltó legyen. A filozófusnak törekednie kell a szellemi és az erkölcsi tökéletesedésre, hogy elérje a bölcsességet, és az emberek elfogadják tanításait. A bölcsesség megszerzése feljogosítja a filozófust, hogy az emberek által ismert dolgokat és jelenségeket megítélje, de nem a köznapi ember módjára. Az emberek többsége lépten nyomon olyan jelenségekbe ütközik, amelyeket - úgy érzi - jól ismer. A jelenségek lényegét általában még csak nem is sejti. A filozófus a dolgok és jelenségek alapjainak megismerésére és megértésére törekszik. Az egyetemes megértés alapján ítéli meg a dolgok és jelenségek lényegét. Mi az ember?, mit tettünk?, honnan jöttünk?, mi az élet értelme?, milyen a világ? - ilyen kérdésekre keres igaz választ a filozófia.

Michel Foucault - ma
Egy ismerősöm nemrégiben megkérdezte, miért fordítottam le Michel Foucault több könyvét és sok tanulmányát. "Önvédelemből" - vágtam rá habozás nélkül. Válaszomat magam sem értettem teljesen, de beszélgetésünk visszamenőleg igazolta megalapozottságát. Ha viszonylag rövid életünkben sorsunkon nem is tudunk változtatni, legalább megkísérelhetjük megérteni, mi történik velünk. Ebben az esetben pedig elsősorban Foucault életművéhez fordulhatunk tanácsért, amit egyszer ő maga is szerszámosládához hasonlított, amelyben mindenki megtalálja a problémája megoldásához szükséges eszközt. A filozófiatörténet Michel Foucault-t a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójának tartja. De nem csupán ezért értékeljük nagyra: Derridával, Deleuze-zel vagy Lyotard-dal ellentétben ő nem csak filozófus volt, hanem filozófiai szintű szociológus és történész egyaránt. Filozófiája mikroszkopikus társadalom- és kultúrtörténet is. Első számú kérdése: mit jelent élni és embernek lenni a XX. század végén? Különleges rokonszenvvel viseltetett a társadalom minden rendű és rangú, önvédelemre képtelen kitaszítottja iránt. Ez a magyarázata, hogy művén vörös fonálként húzódik végig a hatalmi mechanizmusok elemzése. Blandine Kriegel filozófiaprofesszor Párizsban. A 70-es évektől több mint tíz évig volt Foucault asszisztense a párizsi Collége de France-ban, tehát nem csak életművét ismeri, hanem személyét, jellemét is, mint talán senki más. E három előadását Michel Foucault halálának 20. évfordulójára adta közre.

A lélek aspektusai
Wittgenstein érdeklődése élete utolsó éveiben fokozottan fordul a mentális jelenségek felé. Eközben olyan problémák is izgatják, amelyeket – legalábbis úgy tűnt – a Filozófiai vizsgálódásokban megnyugtatóan megoldott, s melyeken töprenkedve most sokszor akaratlanul is eltávolodik a korábban képviselt koncepciójától: így például lépéseket tesz egyfajta privátnyelv-felfogás irányába, és a jelentésnek az úgynevezett használatelmélete is kezd meginogni, vagy legalábbis korlátokba ütközik. Wittgensteinnek ebben az utolsó, 1946-tól kezdődő korszakában nem egyszerűen tematikus hangsúlyeltolódásokról és a koncepció diszkrepanciáinak felszínre kerüléséről beszélhetünk, hanem a filozófus az említett fogalmi problémák tárgyalására új fogalmakat vezet be, sőt, sok tekintetben új fogalmi hálót is vázol. A jelzett feszültségek többek közt az új fogalmi hálóból is erednek. Ezzel együtt az utolsó évek termését nem gondolati csődnek kell tekintenünk, hanem izgalmas kísérletnek egy árnyaltabb fogalmi háló létrehozására és ezzel együtt bonyolultabb problémakezelésre. Ha a Filozófiai vizsgálódások 123. megjegyzésének útmutatását követjük, mely szerint „Egy filozófiai problémának ez a formája: >>Nem ismerem ki magamat<<, akkor Wittgenstein utolsó megjegyzéseit követve kiváltképpeni filozófiai kérdésekhez érkezünk, amelyeket érdemes átgondolnunk és újragondolnunk.”

A jel tudománya / Szemiotika
Bármerre is nézünk, jelekkel vagyunk körülvéve, de legalábbis jelként tudjuk értelmezni környezetünk megannyi megnyilvánulását. Ebben a válogatott tanulmánykötetben a jelekkel foglalkozó tudomány, a szemiotika megismeréséhez szükséges legfontosabb szövegek találhatók elsősorban tanárok és diákjaik, illetőleg diákok és tanáraik számára, no meg mindazoknak ajánlva, akik bár kinőttek már az iskolapadból, érteni, vagy éppen jobban érteni akarják környezetüket és benne önmagukat. Ez a könyv először 1975-ben jelent meg a Gondolat Kiadónál, de az összeállítás már 1972-ben elkészült. A mostani, második kiadás változatlan formában tartalmazza az eredeti kötet anyagát. Ez indokolja A jel tudománya cím megtartását. Ám nem csak azt tartja kézben az olvasó, ami az első kiadásban megjelent: a kötetet kibővítettük néhány nagyon fontos szöveggel, amelyek azóta születtek. Ez pedig megindokolja, hogy miért is bővült a kötet címe a Szemiotikával.

Herder tudománya – Az elgondolhatóság határain
Az említett korszakküszöb jellegzetes szerzőjének tekinthető Johann Gottfried Herder (1744-1803) is, akinek különböző tájékozódási területei, sokat emlegetett ellentmondásai és következetlenségei felfoghatók egy lehetőségei határaihoz ért polihisztor ''utolsó'' megnyilvánulásaiként, s olvashatók a ''már nem'' és ''még nem'' tapasztalatának kifejeződéseként: ahol az elgondolhatóság határai áthágásuk észrevétlen megtörténtében vagy szembeötlő elmaradásában mutatkoznak meg a legélesebben.

Sisakrostély-hatás
Vajda Mihály tanulmánykötete a gondolkodásunkat állandóan meghatározó "kísérteteinkre" figyelmeztet. Filozófiatörténeti megközelítésből tanulmányozza a modern kultúra kérdéseit, melyek egymásból következve fokozzák az emberi tudás iránti csillapíthatatlan szomjúságát.

A szabadelvű állam morális alapjai
a Bajor Katolikus Akadémia rendezésében zajlott le az a világszerte jelentős visszhangot kiváltó beszélgetés, melyben Joseph Ratzinger, a Római Hittani Kongregáció akkori prefektusa, a későbbi XVI. Benedek pápa és Jürgen Habermas, korunk egyik legjelentősebb filozófusa, társadalomtudósa a szabadelvű nyugati társadalom alapjairól folytatott gondolatébresztő dialógust. A két nagy gondolkodó párbeszédét tartalmazó könyvet egy jobb világ reménységével ajánljuk 2007 adventjén az olvasó figyelmébe.

Háttér előtt
Ennek a kötetnek két főszereplője van: Lukács György és Bibó István. Számos írásban megjelennek, együtt is, külön is: föltűnnek tanulmányban, publicisztikában, könyvismertetésben egyaránt. A tény mindenesetre elgondolkodtató. A kötet ugyanis elegyes írások válogatása: valamennyi darabja az elmúlt fél évtizedben keletkezett.

Az emberi faj története
A könyvben nem az emberiség történetéről, hanem az emberi faj történetéről van szó. Kopátsy a nagy alapösszefüggésekre figyel és azokat próbálja felvázolni. Három korszakot különböztet meg a faj történetében. A leghosszabb a vadászó-gyűjtögető életmód. Aztán szolgálatunkba hajtottuk a természetet, és elindult a termelés. Ez az osztálytársadalmak kora, mert a termelés és az emberi viselkedés miatt szükségszerű az osztálytársadalom kialakulása. Az ember hajlamos a túlszaporodásra, vagyis hogy úgy sokasodjon, hogy az nincs összhangban a környezettel. Kopátsy szerint az osztálytársadalom definíció szerint meggátolja a túlszaporodást. Enélkül már rég kihalt volna az emberiség, mert a túlszaporodás pusztulást jelent. A harmadik korszak kapujához most érkeztünk el, illetve az emberiség kb 1/6 része. Bizonyos kondíciók elérésével ugyanis megszűnik a túlszaporodás. A társadalom fenntartja önmagát vagy mérete enyhén csökken. Megszűnik az osztálytársadalom, hiszen nincs már indoka. Minőségi változás előtt állunk, illetve részesei vagyunk.

Az árnyék helye
A tanulmánykötet, melyet a kezében tart az olvasó, a politikai erőszak jelenségének elméleti kérdéseit tárgyaló írásokból áll. A totális diktatúrák által megvalósított terror és a modern, úgynevezett "privát" terrorizmus konkrét megnyilvánulásai olyan filozófiai és etikai kérdéseket vetnek fel, amelyek vizsgálata társadalmi beágyazottságuk okán túlmutat hatalompolitikai jelentőségükön.

Ha a könyveket egy csomagban veszi meg, akkor még többet tud spórolni, mintha egyenként tenné a kosarába!

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: